Magyar Országos Tudósító, 1934. szeptember/2
1934-09-18 [111]
BSSZAMOLÓ k.Z AMSTERDAMI NEMZETKÖZI GYORSÍRÓ KONGRESSZUSRÓL, A Magyar Gyorsirók Országos Szövetsége kedden este a Lónyayutcai református főgimnázium épületének dísztermében népes rend• kivuli közgyűlést tartott. Elsőnek dr.R a d n a i Béla elnök mondott beszédet, aki megemlékezett az Amsterdamban ezév augusztusában megtartott nemzetközi gyorsiró kongresszusról. A Magyar Gyorsiró Szövetséget ezen a. kongresszuson T r a e g e r Ernő dr, miniszteri tanácsos, a O yorsiró ügyek országos kormánybiztosa es N o s z Gyula dr,parlamenti gyorsirodai osztálytanácsos képviselték, akik teljes súllyal juttatták érvényre azt a vezetőszerepet, amelyet Magyarország a gyorsirás terén betölt, N o s z Gyula dr, számolt be ezután az amsterdami kongresszus lefolyásáról és eredményeiről, noha éppen abban az időben Hollandiában 03 Európa több országában is szinte forradalmi jellegű mozgolódások voltak, az amszterdami nemzetközi kongresszuson több mint kétszázan vettek részt, tizenhat európai állam képviseletében, A világhirü gyorsírók sorában különösen sok német gyorsiróvezér jelent meg, T r a e g e r Ernőjraz egyik legfontosabb szakosztály elnökévé választották meg, A magyar kiküldöttek értékes előadásokat tartottak, s Nosz többek között ismertette Radnai Bélának erre az alkalomra irt értekezését, amely a kongresszusi tagok általános tetszésével találkozott, A kongresszus nagy dicsérettel emlékezett meg arról, hogy Hóman Bálint magyar kultuszminiszter kötelezővé tette a gyorsirás rendszeres oktatását a középiskolákban,Az amsterdami kongresszus általában a namzetek közötti teljes megbékélés jegyében folyt le, s ez volt a gyorsirók első nemzetközi összejövetele, amelyen már nem tettek különbséget az egykori győztes és legyőzött hatalmak közt, A legközelebbi kongresszus 1937-ben, I^ondonban lesz. Téglás Géza dr,alelnök szólalt fol ezután, aki megemlékezett róla, hogy az I,Nemzetközi Gyorsir ü Kongresszust 1887-ben rendezték meg Londonban, s ezen Magyarországot a rendszsralkotó Markovics Iván képviselte. Azóta számos namzetközi összejövetelt tartottak Európa gyorsiró!,s három alkalommal Budapesten jöttek össze: 1906-ban, 1913-ban és 1928-ban, Az 1928,évi budapesti nemzetközi kongresszus, amelyen az úgynevezett legyőzött országok képviselői elsőizben vehettek részt, valamennyinél jobban sikerült; önnek több mint ötszáz tagja volt. Téglás dr. indítványára a rendkivüli közgyűlés egyhangú lelkesedéssel köszönetet szavazott T r néger Ernő dr,. miniszteri tanácsosnak es Nosz Gyula dr. gyorsirodai osztálytanácsosnak, akik kellő súllyal képviselték az amszterdami nemzetközi kongreszszuson Magyarországot, Ezután T r a e g a r Ernő dr., a gyorsirási ügyök m. kir. kormánybiztosa tartotta meg értékes beszámolóját. Az amszterdami kongroszszus résztvevői a legnagyobb elismeréssel ad ü ztak a magyaroknak, akik immár megalkották egységes gyorsirási rendszerüket, s e rendszer jegyében teljes az egység es az összhang soraikban. A magyarok egységét irigylésre. mt.lt ° és követendő példának állitották a többi nemzet gyorsir°i elé. Számos külföldi gyorsir 0 csupán azért ment el az amszterdami kongresszusra, hegy ott közelebbről megismerkedhessek a magyarokkal és a magyar gyorsirás egységes rendszerevei. Közmondás szerü a külföldiek körében az a jóakaratú, irányitó támogatás, amiben a magyar kormány a gyorsirás ügyét rószositi, Magyarország egyébként csak fokozatosan tér át az egységes gyorsirási r ond szerre; az erőszakos sürgetéssel sonkit sem akar a gyorsirás ellenségévé tenni. Traeger Ernő dr. beszámolója végén bej elönt et te, hogy a Magyar Gyorsir°k Országos Szövetsége résztvesz a Nemzeti Munkahétben: október 6-án a TESZ dísztermében díszközgyűlést tart. A beszámoló közgyülfcs este kilenc órakor Téglás Géza dr. rövid záróbeszédével fejeződött be, /MOT/Ky ORSZÁGOS LEVÉLTÁR J /]/ K szekció ---BILLESET. R i b a Margit 2ö eV o3 leány, miskolci Idkfös, kedden este egy 32-os villamossal Budapestről Pestszenterzsébetro utazott. Menetközben a pestszenterzsébeti Jókai utcában annyira kihajolt i villamoskocsi ablakén, k°gyf G Jét e Sy p-z utca közepének kövezése miatt felállított piros lámpa oszlopához atötto. Olyan súlyos agyrázkódást szenvedett, hogy nem látott, s azt gondoltak, hogy az ag-rázkódas következtében megvakult, de csodálatosképpen reiőra múlva visszanyerte látását. M\ pestszent erzsébeti mentők életveszélyéé állapotban a. Szent István kórházba szállították. /MOT/ M ff ^
