Magyar Országos Tudósító, 1934. augusztus/1

1934-08-03 [107]

ZU HÁZASSÁGSZLDELGÖ KERESKEDŐ SEGÉD, /l. folytatás./ a ^ ' - Nem érzem magam bűnösnek - védekezett a kereskedőcéged,Még 1932- júniusában történt, hogy megismerkedtem Makai Ilonával, Később közös háztartásra léptünk. Amit kerestem, azt néki adtam. Együtt költöttük cl a koresetünket. A mult év nyarán Makai Ilona többször felszólított, hogy vegyem el feleségül és én hajlandónak is mutatkoztam. El is hoztam vidékről az irataimat, melyek, igazolják, hogy az első' házasságomat a bíróság felbontotta. Do nem tarthattuk meg az esküvőt. Makai Ilona munkaadónője kifogásolta a leány föijhezmonotelét, én pedig nem kerestem annyit, hogy eltarthattam volna. Afc esküvő elmaradt. Később'megtudtam, hogy Makai Iloné.nak kisleánya van és ezért szakítottam vele* Igaz, hogy kaucióra 3oo pengőt adott nekem, de ezt én kaucióként lefizettem és a pénzt megkaphatja. Egyébként nem'kaptam tőle pénzt, mert amit kaptam, azt a keresetemből adta'vissza. Márciusban megnősültem és akkor elköltöztem a közös lakásból. Igaz az is, hogy oltartott az alatt az idő alatt is, mig állásnélkül voltam. De megígértem neki. hogy visszafizetem ezt az összeget. Vissza is akarom fizetni, de nem 18oo pengőt, mert annyival nem tartozom. Makai Ilona takarítónő többek között igy vallott: - Vendéglőben ismerkedtünk mog, egy ismerősöm mutatta be Steiner Sándort, aki három hét múlva

1 már házasságét igért. Többször kért tolom pénzt, még a házassági Ígéret előtt is. Együtt laktunk, én tartottam el, mort ő legnagyobbrészt állásnélkül volt. A mult év augüstusában ki akartam dobni, mert nem jól viselkedett, de könyörgött, meg" igérte, hogy elvesz és elhozatta az i ratait is, - Igaz', hogy van önnek ;gy 9 éves kislánya? - Igen, De ezt Steiner is tudta, tudta azt is, hogy 4o pen« g^ő tartásdijat kapok a gyer.ökoinro. Elmondta ezután, hogy Steiner Sándorba dolgozott, nem vitte haza a keresetét, hanem elkártyázta, elmulatta. Egyösozegbcn 3oo pengőt adott"a fiatalembernek'kaucióra, havonként fizette a k erősködő segéd lakbérét, a heti kosztot hat pengőben számítja fel, a cigaretta pénzt napi 2o fillérben állapitia meg, - Még zsebpénzt is én adtam neki,-vallotta ezután - 0 5oo pengő ára ruhát vettem a számára. Még a márciusi lakbérét is én fizettem ki, pedig akkor már vőlegény volt, csak én nem tudtam róla. Az esküvője mér cius 18-án volt, de még 22-én ott volt nálam. Már nős volt, amikor pénzt fogadott el tőlem, sőt az esküvője napjának estéjét is velem töltötte el. A leány vallomáséra Steiner Sándor megjegyezte, hogy ami pénzt kapott, azt abból kaptáj amit 0 adott a leánynak. • - Nem igaz, hogy roggolig kártyáztam és dorbézoltam - mondta a vádlott. - A ruhákat is az én keresetemből vettük. Csak néhány hónapig tartó t el, dc ezért megfizetek neki. Több tanút hallgatott ki a törvény szél:, köztük annak a ház., nak'a lakóit, amelyben Steiner es a leány lakott. A t anuk arról vallót tak, hogy Steiner Sándor ha dolgozott, haza adta a pénzt. Valamennyien tudtak arról, hogy a kereskedosogéd házasságot igért a leánynak és aztár mást vett el fe1,ségül. Végül %$. a törvényszék bűnösnek mondotta ki Steiner Sándort csalás vétségében és ezért két hónapi fogházbüntetésre Ítélte. .Icaállapította a biroság, hogy a fiatalember házassági Ígérettel vette'rá' a leányt arra, hogy őt ho szu ideig eltartsa. Az ítélet nem jogerős. /MOT/P.