Magyar Országos Tudósító, 1934. július/3

1934-07-31 [106]

--- AZ ASSZONY VERVE Jó, - MONDJA A KÖZMONDÁS,--*E A VERES UT,áJ BOCSÁNATOT 'ICÍÍLL KÉRNI TŐLE, - MONDJA A KÚRIA. ¿1 Egy kis azda annak a regi elvnők hódolva, hogy "az asszony verve jó , alaposan elpáholta a feleségét. Még podig nem is egyszer, hanem több* szőr, Az asszony azonban ugy látszik, nem volt egyezett n a kisgazda*" val, s különcsen azt ,a nézetét nem osztotta férjcurának, hogy az aszszony többször Is verve jo, mert az ismé'clodo verések után egyszerűen faképnél hagyta ez urát és hazament a szüleihez. Gazduram erre ügyvédhoz ment, ahol. elpanaszolta, hogy" a'z asszony öt elhagyta, mire az ügyvéd kérvényt adott be a bírósághoz, hogy kötelezze az asszonyt a visszatérésre, mert ha nem térn.-.yvissza., akkor az asszonynak, mint hűtlen elhagyónak a hibájából fel fogjak bontani a házasságot. A bíróság ki is adott >gy ilyen meghagyást az asszonynak,^ hogy tizenöt nap alatt térjen vissza az urához, de asszony csak nem tért vissza. A házasság felbontásét kérte eze-kután a gazda, de a biröság és most végső fokon a kúria Thébusz-tanácsa is elutasította a kisgazda házasságbontó perét, A kúria megállapította) hogy a tettlegességet'a férfi kezdte. Megállapította, hogy az asszonyt többször bántalmaz '"-a. A kúria szerint az asszony ezután jogos okból hagyta el a férjét, mert semmiféle társadalmi osztályban sincs mefgiragedve a házastársak közt a tettlegesség. A férj, mint a különélésben" vétkes házasfél, hűtlen elhagyás elmén az asszonnyal szemben sikeresen csak akkor léphetne fel, ha előzetesen a megsertett-házastársiéhoz magánúton békítően közeledett'és őt a házassági életközösség folytatására "'É^Birni igyekezett volna, A férj nem is tett kísérletet arra, hogy meg^sáhtott feleségét kiengesztelje és hozzá magánúton közeledjék, már pedig ennek hiányában a bírói uton kibocsájtott visszahívásnak joghatállyá nincs és ennek az asszony nem is tartozott eleget tenni. /MOT/ H. KI NEM HIVATKOZHAT A GAZDASÁGI LEHETETLENÜLÉSRE? Egy milliós birtokperben határozta meg érdekesen a kúria Térffi-tanácsa, hogy kinek nincs joga hivatkoznia gazdasági lehetetlenülésre. A szóbanforgó perben a tényállás az volt, hogy NIrnsee Ferenc földbirtokos eladta birtokát l,2oo.ooo pengőért Wurm Ignác és feleségének. Az eladáskor a felek ugy egyeztek meg, hogy a vétől alkalmával csupán 24o.ooo"pengőt fizetnek le a vevők, míg a hátralékként fennmaradó 96o. ooo' pengő kifizetését ugy vállalta^ hogy minden év okt

ó

ber elsí napján, egyenlő részletekben 24o.oooJ

2

k

4o.ooo pengőt fizetnek le, A vevők még 1928-ban egy : 96.5oo arany dolláros és egy 413oo dolláros kölcsönt vettek föl, amely összegekből 585ooo pengőt fizettek le az eladónak, Ezutáin is fizettek még, de végül is 2oo.ooo pengővel hátralékban maradtak, amelynek a még** ya*fi-zitósét'gazdasági lehetetlenülésre hivatkozni• tagadtak meg» As£ tior ••>• ¿2» l **tiAk

f hogy a kötelezettségeiknek teljesítésére szükséges.,. ífsszagct a "bírtok jövedelmeiből kihozni nem tudták, mert köztudomású.; hogy'a gazdasági' terményeknek az áxra a vétel óta rohamosan leesett. Végül is por lett a dologból és most a kúria Térffi-tanácsa kötelezte a vevőket, hogy fizessék meg Nirnsec Ferenc földbirtokosnak a háitrálékos 2oo.ooo pengőt,^kamatokat és a költségeket. Kimondotta a kúria, hogy az alpere— sek a vállalt szerződési kötelezettséggel szemben az utóbb bekövetkezett gazdasági lehetetlenülésre nem hivatkozhatnak sikerrel, mort már az ügyletkötés alkalmáéval Í3 a szokásosnál olyan nagyobb kockázatot vállaltak magukra, amely az általá,nos gazdasági viszonyok mélyreható változása nélkül is, egymagában alkalmas volt arra, hogy a szerződés alapjául szolgádé feltételeket meghiúsítsa, /MOT/ H.