Magyar Országos Tudósító, 1934. július/3
1934-07-24 [106]
/ISSEKUTZ AURÉL NY. ÁLLAM TIT KÁR TEMETÉSE. Folytatás 1./ _//_a III.osztályú Vaskorona-rendot ^SP^MI^ á ^ ' Díszruhás rondor vigyazz-allasban tartüttaraz alnunyr államtitkár rendjeleit;// a II. osztályú Vöröskereszt-díszjelvényt, a II. osztályú polgári hadi eraomker észtet es a hadiékitmény os Ferenc József-rend tiszti keresztjét, a II, osztályú magyar érdemkeresztet, stb. 5 a 1 y László győri egyházmegyei kanonok mondotta a gyászbeszédet a boszentelés alkalmával. Hangsúlyozta, hogy a legjobb családapa, a 1egtisztábblolkü férfi szállt a sirba Issekutz Auréllal. Szemerjay Kovács Dénes dr. belügyminisztériumi miniszteri tanácsos mondott ezután búcsúztatót a minisztérium, a rendőrség, a csendőrség, a tanítványok ée volt hivataltársak nevében. - ü. magyar sors trianoni tragédiája az elhunytra is ránehezedett mondotta többek között,- Rengeteget szenvedett, s talán éppen ez acélozta meg munkabírásában es hazája iránti szeretetében. Ragyogó elme, bölcs Ítélőképesség, megközelíthetetlen jellemtisztaság, fanatikus hazaszeretet omelto a nagyok sorába. Igaz és jó ember, igaz és jó magyar volt. Zokszó nélkül küldte harcba hazájáért hősihalálthalt fiát, de szűkebb hazáját, vármegyéjét csak a végső erőszak árán engedte át az idegen kéznek. A miniszteri tanácsos mélyen átérzett szavai után A n t a I f f y Sándor, KrassO-Szörény főszolgabirája mondott búcsúbeszédet, A boldog Nagymagyar orsz ág egyik legnagyobb, egyik legszebb vármegyéjének utols° nagy alis'pánj át ü l vett bucsut, aki - mint mondotta - megyoi tiszttársai szemébon a közéleti tisztesség, a nomeslelkü jó ember példaképe volt, A Temes-parti székváros szép kórháza es szegényháza hirdeti az utókor számára szociális érzékét és emberbaráti jóságát. Lélekben azok is itt vannak, 'akiket a szomorú magyar sors távol tart attól, hogy a jebaráttoi utolsó bucsut vegyenek- fejezte be Antalffy Sándor bic suszavait. A gyászbeszédek után felsorakoztak a rondőr-diszszakaszok, alól egy lovasszazad es két gyalogos zászlóalj ós a menetet bezáróan meg ogy gyalogos zászlóalj sorakozott, Issekutz Aurélt a székesfőváros által adományozott díszsírhelyen helyezték örök nyugalomra, miközben a rendörzenakar a ^imauszt játszotta, /kOT/Sy Erzsébetvárosi Issekutz Aurél Krassó-Szörény vármegye és Lúgos város kulturális életében minden téren vezető szerepet játszott. Szászvaroson született, Hunyadmegyében, iskoláit a kolozsvári kegyesrendi főgimnáziumban, inig jogi tanulmányait a kolozsvári egyetemen végezte. Egüsz fiatalon Hinyadvármegyo közigazgatási gyakornokivá nevezték ki, 25 éves korában v ála sztották meg Krassó-Szörény vármegye szolgabirój ává, majd csakhamar főszolgabíró lett. 1906-ban választották ^rassó-Szörény vármegye alispáni tisztjébe. Rendkívüli képessegei kifejtésére ebben a pozicioj ilban megfelelő tér állt rendelkezésére. Lúgoson négysz ázágyas eur°painiv°ju kórházat es szegényházat létesített és emberfölötti tevékenységgel küzdött az 1912,évi nagy krassószörényi ár vizveszedelem leküzdésénél. Ezért Ferenc József a III,osztályú Vas korona-renddel tüntette ki,Háborús ordemei elismeréséül Szintén több kitüntetést kapott. Fontos diplomáciai szerepet játszott a háború után a különböző megszállások idején, 1919-ben nevezték ki Székesfehérvár kerületi főkapitányává, majd 1926-ban a belügyminisztérium közbiztonsági osztályának ölére került, mint helyettes államtitkár. Mint a rendőri főosztály vezetője vonult nyugalomba, államtitkári rangban. Halálát felesége, született Zára Mária és leánya: Margit gyászoljak. /uOT/Sy A CSENDŐRSÉGI HÍRKÖZPONT HÍREI j—-HaL^LOS BALESET. Kedden a délelőtti órákban Tardos község utcáján Király ^ihályné tardosi lakos a közös kútra hajtotta itatni lovát. A szabadon futó 1° a ^község utcáján Lftgázolta Kurucz Gergely tardosi lakos Paula nevü kot éves kislányát. A kislányt súlyos serülésekkel akarták Tóvárosra vinni orvoshoz azonban útközben sérüléseibe belehalt. /MOT/
