Magyar Országos Tudósító, 1934. június/1

1934-06-04 [102]

Budapest, 1954. június 4. xvi. „vioiyam, r^i. szam,­/A HONSZ díszközgyűlése. Folytat''s 1./ Sztranyavszky Sándor szózata. - örönmel tetten eleget - mondotta - annak a megtiszte­lő megbízat ásnak, hogy Gömböc Gyula miniszterelnököt a jubiláris közgyű­lésen képviseljem s átadjam üdvözletét ennek a tábornak, amely nw ünnepel­ni jött össze, -Az országos lnök megnyitóbeszédében megemlékezett ar­ról, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök és kormánya volt az, amely hozzányúlt • a hosszú idö óta vajúdó rokkantkérdés megoldásához. Ha olyanok lettek vol­na a rendelkezésre álló anyagi eszközök, ha olyan lett volna az ország te­herbiró-képossége, mint amilyen meleg, érzés él és élt a miniszterelnök lel­kében, akkor amikor a rokkantkérdés megoldásához nyúlt, akkor a rokkantkér­dés nem azokkal a szerény anyagi eszközökkel nyert volna megoldást, mint amilyen módon megoldást nyert, han.m sokkal nagyobb mértékben jutott volna kifejezésre a nemzet hálája és megbecsülése, onellyel az eyksz nemzet a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák sorsa és jövője iránt viseltetik. - A magyar hadirokkant- hadiökvegy- és hadi árva táborban a nemzetnek legsúlyosabb áldozatokat hozó tagjait látom, akik akkor, ami­kor a nemzet a legsúlyosabb megpróbáltatások idejét élte, vagy saját sze­mélyükben, vagy hozzátartozóikon keresztül hozták meg a legnagyobb áldoza­tot. Elképzelhető-e egy ezeréves multu nemzet fiai részéről, hogy ne érez­zék az örök hál ló lekötelezettséget a társadalom e tagjai iránt, s ne érezzék azt a kötelezettséget, hogy a társadalomnak ezeket a tagjait meg kell tudni mindenkor különböztetni azoktól, akik a haza védelmében szolgá­latot tettek, de nem áldoztak annyit, mint ez a tábor s azoktól, akik eset­leg szolgálatot som tettek a haza védelmében. Amig csak egy hadiözvegy, egy hadiárva és rokkant van, kötelessége-a nemzetnek kikutatni azokat, akik '. anyagiakban gyarapodtak azalatt mig ti életben, vérben és jövendőbenmindent feláldoztatok. Meg vagyok győződve, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök céljá­ul tűzte ki, hogy l nemzet társadaImában uz egyönsúlyt ebben a tekintetben is helyreállít s a . á . - A hadirokkant- hadiö'vegy és hadiárva társadalom a magyar nemzeti társadalomnak egyik legszilárdabb pillére volt a múltban, S clZ cl J o le nben is. Gömbös Gyula miniszterelnök tudja és érzi, hogy azoknak a törekvéseknek közepette, amelyek őt a magyar nemzeti jövendő szilárd ala­pokra való fektetőso érdekében irányítják, s amelyekkel a nemzeti társada­lom széthuzói erőit közös nevezőre kivánja-hozni, tiratok számithat első­sorban. - De nemcsak jubilálni, nemcsak ünnepelni jöttem hoz­zátok, hanem elhoztam a hódolat és az elismerés őszinte szavát is. Akkor, amikor elhoztam hozzátok a miniszterelnök legmelegebb baráti köszöntését, jövőtöket illetően megnyugtatását, • ugy nézek becsületes magyar sze­metek közé, mint akikben sohasem fogunk csalódni, mint akik a magyar jöven­dőt nem önző célok érdekében, de önzetlenül, s ha kell önfeláldozással is szolgáljátok abban a tudatban, hogy ezt a nemzetet, amelyet ezer esztendőn keresztül őrzött meg a magyarok istene, senkisem lesz képest elütni jövő­jétől, élő és vitathatatlan jogától, ha ti is,utódaitok is ugy álltok majd helyt, mint áltatok a múltban. - A miniszterelnök üdvözletéhez csatolom a magam üdvöz­let át is s Isten áldását kérem rátok. /Folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents