Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-14 [100]
/GRÓF BETHLEN I3TVÁN B3SZEDE EZ -EADHIIA ü'N TEPELYES KÖZÜLÉSÉN.Folyt. 8./ Azonban Apponyi elindulása után ti zenöt-hu sz év alatt lelkileg elszakadt a konzervatív eszméktől es fokozatosan szabadelvű gondolkodásúvá alakult át. Azonban mégsem lett doktriner liberális, az ő szabadélvüsége mindig a lelki kiegyezésnek a szinével birt, A folytonos lelki kiegyezési folyamat állandó tépelődésnek es sok ingadozásnak vált nála kutf orr ás ává, anélkül azonban, hogy a mind szabadelvűbb irányban való lelki átalakulásának útját állhatta volna, AZ aulikus irányb°l elinduló és a közjogi radikalizmusban végződő hasonló evolúciójának megkapó bizonyítéka éppen a hadsereg kérdésében elfoglalt álláspontjának minden visszaesés nélküli és fokozatos fejlődése, amely a honvédségnek a közös hadseregbe való beolvasztására vonatkoz° programpontjából kiindulva ogeszen a függetlenségi program elfogadásáig a legkülönfélébb váltó zatokon ment keresztül. Pedig épp ezen a téren nem hiányoztak olyan körülmények, amelyek fejlődését megakadályozni és őt visszariasztani lettek volna alkalmasak. így változott át fokozatosan huszév .latt a fiatalkorában labanc Apponyi kuruccá, nemcsak azért, hogy ezen a réven népszerűségre tegyen szert, hanem odavezette idealizmusa ós nemzeti érz ése. - Idealizmustól telitett egyénisége leginkább talán II. Rákóczi Ferencére hasonlit, aki épp ugy mint ő, a jezsuitáknál nevelkedett, abban az iskolában, amelyből kurucok ritkán kerültek ki ós aki hosszú éveken keresztül mindent elkövetett, hogy Béccsel ne kerüljön szembe, S 0 rsát azért mégis egyikük sem kerülte el, s mintha a fátum könyvébe lett volna beleirva, nogy el ne kerüljék. Ugy mint Rákóczi, Apponyi is melyen vallásos erzósü volt, s Apponyi vallásossága eletének egyik legfőbb jellemvonása. De azért mégis mentes volt minden felekezeti előítélettől, ugy hogy szoros barátságban együtt tudott működni még a vallástalan ifjabb Andrássy Gyulával is, valamint régebben a szabadkőműves Szilágyi Dezsővel is. Jezsuita nevelése talán leginkább annak a kálvinista magyar szellemnek az elfogulatlan mogitéléset nehezítette meg a számára, amelynek Tisza Arimán, Tisza István és Bánffy Dezső voltak tipikus képviselői a magyar politikai életben. Ez a körülmény talán megmagyarázza azt is, hogy velük szemben élete vegéig bizonyos tartózkodást, hogy ne mondjam, bizalmatlanságot árult el, de azért felekezeti szempontokat a velük vivott politikai küzdelmeibe sem vegyitett, - íiint ember Apponyi fönséges erkölcsi magaslaton állott. A harcban sok. sem volt gyűlölködő és minden politikai intrikát°l egész életében távol állott, az egyéni és a párt szempont oka t a közérdeknek mindig alá tudta rendelni es nem volt mindenáron ellenzékieskedő som. Nem volt részese azoknak az intrikáknak sem, amelyek végeredményben Tisza felreállításához vezettek es nem helyeselte a:zt a választójogi akciót sén , amely a háború alatt eszközül használta e kérdést Tisza megbuktatására. Amit --z ellenzéken hirdetett, azt kormányra kerülve cselekedeteivel soha sem hazudtolta mag. Szigorúan alkotmányos érzése es j ogtisztolete, az alkotmányos szabadságokhoz való komoly ragaszkodása nem frázis volt szájában, mindezeket közéleti kincseknek tekintette ő es amikor hatalomra került, ezeknek az elveknek szigorú tiszteletben tartását követőitől és kormánytársaitól épp ugy megkövetelte, mint ellenzéki korában a vele szemben állóktól. Ezután Bethlen István gróf Apponyi életmódjáról sz ó lva hangsúlyozta, hogy mint ember a tisztaság ós az önzetlenség tündöklő bajnoka volt, s szigorúbb volt sajátmagával, raint embertársaival szemben. Az igaz, hogy .upponyi a népszerűséget es a szónoki sikert is szerette,-úgymond - hiszen mindon igazi nagy szOnoknaEvc ez közös nagy tulajdona, mar azért is, mert minden^szenoki sikernek végeredményben a hallgatósággal való lelki összoforradásnak a folytonos keresése és megtalálása-a titka. Apponyi korunk egyik, talán egyáltalán legnagyobb szónoka volt, Próf éta i megj elenéso, zengő baritonja, eszmegazdagsága «.s fantáziája, tapintat a és formaérzéke szó' nőknek predesztinálták, de s okkal több volt puszta parlamenti szónoknál. Hl, Korának nagy időszerű kérdéseibe elmélyedő államférfi volt, aki az esemé4 nyéknek irányt adott és alá történelmet csinált. Sok-sok reformgondolat, a1 jl mely közéletünkben megvalósult, az ö termékeny agyában született meg és az H.ö sz°noki képessege ra-v^n indult meg a maga érvényesülésének az utján, h /Folytatása követke zin,/
