Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-14 [100]
/GRÓF BETHLEN ISTVÁN BESZÉDE AZ aEJ> EMIA ÜNNEPÉLYES KüZltLESEN. Folyt .7 ,/ - Apponyi ugy mint kilönbon a túlnyomó többsége a politikusoknak a kiegyezési korszak alatt a nemzetiségi kérdésben elsősorban lélektani problémát 1'totfcT" Az a cél lebegett mindnyájuknak a szeme előtt, hogy megteremtsék közállapotainkban, általános berendezkedésünkb n , a közigazgatásban, tanügyi intézményeink alkalmas megszervezése utján azokat az előfeltételeket, amelyek között a nem magyar nemzetiségeink is jól erezvén magukat, lelkükben majd a magyar államhoz való ragaszkodás és szeretet feg erős ebben gyökeret verni azzal a csábitással szemben, amelyet a fajrokonaikkal való egyesülés gondolata kelthet bennük, A szabadelvű korszák optimizmusa ütközik ki ..pponyi nézeteiből is, aki a magyar állam intézményeinek a szabadság, a jogrend, a szabadelvű alkotmánya, ság elvei szerint való kiépítésével és a közös hadsereg magyarrátételével remélte nemzetiségeinket, őnekik ezúton is imponálva, a magyar államiság gondolatának a bűvkörébe leláncolhatni. Nincs ebben a gondolatkörben sem az elnyomásnak, vagy a hatalmi politikának még a leghalványabb utógondolata. sem, Apponyi tifeikus kifejezője es szószólója v olt a nemzetiségi kérdés terén a hosszú szabadelvű korszak ama optimizmusának, amely minden elszakadási törekvést megfelelő szeretetteljes bánásmóddal, méltányossággal, a nemzetiségi nyelvek jogofe igényeinek kielégitésévol vélt könnyen és sikeresen ellensúlyozhatónak és ezért sürgette a szabadelvű és demokratikus intézmények fentartását, Valóban csak csodálkozni lehet tehát azon, hogy még Apponyit is mint elnyomót, mint a magyar feudális uralom véreskezű es tipikus bosszúállóét állit ott ák oda hazánk külföldi ellenségei a nem magyarajku nemzetiségeinkkel szemben, holott ő egész életében csak azon tépelődött, íiogy miképpen nyerhetné meg a magyar állam számára szeretettel belső ellenségeinket is, akik pedig reg elhatározták már, hogy minden további engedményt c sak arra fognak felhasználná hogy meg sikeresebben fordulhassanak a magyar állam egysége ellen, - Az a körülmény, hogy Apponyi sem volt amellett, hogy a magvar állam egységes területét nemzetiségi részekre bontják, ilyen vád emelés-® jogcimet még nem szolgáltathatott, .ert hiszen az, hogy az uralom ós az elnyomás lehetőségét a másajkuakka.l szemben az általuk többségben lakott területeken a nemzetis egeinknek sem koncedáltuk, még nem jelentette azt, hogy őket elnyomtuk volna. Viszont az ellen, hogy nemzetisegeinknek nyelvi jogait a közigazgatásban, a törvényhozásban, az iskolákban, stb, tiszteletben tartsuk,- Apponyi soha sem vétett. Az 1907. evi népiskolai törvénynek tartalmát pedig azért hamisították meg, hogy ezzel a külföldön szerzett igen nagy tekintélyeit ellenségeink csorbíthassák, ami sajnos abban az időben sikerült is neki.v, Apponyit egyéniségének jellemvonásait altol ánosabb politikai szempontb°l is kutatva, a szabadelvű történelmi korszak egyik tipikus képviselőjének kell tekinteni. Ö hitt és bizott a parlamentarizmusban és a. demokráciában, ragaszkodott a polgári és a politikai szabadságjogokhoz es kora szabadelvű eszméinek végső konzekvenciáit meg könnyebben vonta le, mint sok, talán nálánál liberálisabbnak tartott aortársa., amint az általános titkos Választ 0 ! jog behozatalának eszméje komolyabb formában került a politikai élet homlokterébe, habozás nélkül mellette foglalt állást A szabadelvű kor eszméit a végsőkig magáévá tette és ebben nem feszélyezte őt sem főnemesi családi származása, sem papi nevelése, sem etyját ó l örökölt összeköttetései. - Ezek politikai pályája Ívelését hátráltatták ugyan, mert időre volt szüksége, amig az öröklött hagyományokból képes volt kibontakozni, másfelől pedig ezek hosszabb ideig a tiszta fémveretü szabadelvűek előtt gyanússá tették ót, akik benne a konzervatív aulikus es ultramontán politikust látták, de ellenkező irányú lelki fejlődését megállítani mégsem voltak képesek. Ezek a körülmények magyarázzák, hogy állásfoglalásában sok ellentmondás mutatkozott, amit azután ellenfelei köpönyegforgatásnak f és népszerüsegvadászásnak minősítettek, A továbbiakban gróf Bethlen István részletesen ismertette \ Apponyi politikai pályájának kezdetét, rámutatva, hogy abban az időben azt I hitték, hogy ő a konzervatív irány vezéri szerepét fogja betölteni. /Folytatása következik./
