Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-14 [100]
/GRÓF BETHLEN ISTVÁN B 1SZEDE AZ -EEE3EEIA ÜNNEPÉLYES HÖZÜLES_:;N_Folyt,6 ,/ apponyi mondj a: "Valamennyi ország közt egy sincs, amelynél: külső helyzetét nagyobb bizonyt. Lusagok es veszélyek környékeznék, tii.it Magyarország: o veszély ok ellen pedig pusztán szöv et segeíikol és " _ diplomácia? Összeköttetésekkel biztosan védekezni nem lehet... A kas nemzőtök a nagyok politikájában a kompenzációs objektumok jelentőségével bírnak és ez a jolöiitos'. g konjunkturális természetű." nll es szerinte nemcsak ft cs orike orsz ágra. hanem fokozottabb mertekben Nagymagyar orsz ágra is, amelynél a belső bomlás veszélye fokozott jelentőséggel bir, mindebből kifolyólag elkerülhetetlennek tartja a Uas országokkal val° kapcsolatot és hangsúlyozzaé'A. nyugattal val° összeköttetés kulüurális emelkedéssel, e keleti kulturális sUiyodessel járna", A Habsburg-uralom merlegét ennek megfelelően ugy állit j a fel, h<g y az előnyösen megszilárdította bennünk r nyug r ti gondolkoz smodot, terjesztette köztünk a nyűg ti szőke sokat, szóval teljessé tette fejlőd sünicet a nyugati nemzetiét megvalósításához. Ennek az ural ómnak meg a hátrányos oldalai is j .vulo irányzatot mutattak szerinte, Apponyi meggyőződéses hivo volt Ausztriával val° állami közössegünknek ,s olyan rondoz.ot káván, hogy a közösségből f oly ^ int ..zményokot a magyar nemzet teljesen a. magáénak vallhassa, ugy, :eiiit magáénak vallja saját autonóm intézményeit. Ezt emlékirataiban is J hangoztatja, Ó határozottan álláSt foglalt a kiegyezési korszak közjogi arthodoxiája ellen, amely elvileg hirdette a magyar állam teljes szuverenitását, gyakori- tilag azonbr-n annak lényeges részét, igy a nemzeti v ederőt é ldozatul hozta, Aözpályája igazi tart" Imává vele tolját ezt a jogi fikciót v F ' 1 és ág g á v ált oz t a tnái, Apponyi korántsem akarta a 67-ika kiogyezősnek minden közös intézményét megváltoztatni, vagy megszüntetni, A külügyek közössegének fentartáöáhos mindig ragaszkodott, A közös vámterületnek f entart ásat gazdasági szompoiitb°l tartotta, szükségeméi, es a külön banlc f elállltását s om követelte. Ö a közös ir. dsereg nérne tny oÍvü berendezkedését tekintette olyannak, amelybe a magyar nemzet soha. bele nem nyűg a' h: tik, tehát itt som a hadsereg szervezeti és vezeiloti egységet kifogaso ta, hau_m a magyar csapatoknál a magyar vezényleti _s szolgálati nyelv behozatalát sürgette, A nadsereg kérdésében lattá Appoi^ i ez egefz kiegyezési mü ós az *.uss trióval való házasságunknak fok ér dós ét én 1889-tól kezdve szánta rá mag át, hogy est r kérdést magyar ért élőmben vclósitja meg. Annak, hogy Apponyi a hadsereg kérdését helyezte küzdőiméinek homloktér ;be, az . .. a meggyőződése voJt az oka, hogy szerinte az általa felállított követelések megtagadása ásta a la belpolitikai eletünk egészséget, de egy •szersmind golehatatlanná tette a nemzetiségi kérdést is <, Szerint J azok X a férfiak, akik a kiegyezést létrehozták, nem ismertek fel a. kiegyezés után történt általános védkötelezettség behozat alának noms-eti jelentőségé*? és azt az egészen uj szerepet, amelyet a néphadsereg, a ka ez t«ha d sereggel szemben a nuaZe'ti organizmusban betölteni volt hivatott. A magyar hadsereg tényleges eltemetésével az Ő meggyőződ., se szerint a. halál csiráját vittek volna bele az jg,.sz kiegyezési műbe. Ez volt szerinte a főoke. annak is, hogy az egész kiegyezési korszak alatt a magyar közélet nem tudott szabadul? . a közjogi politikat°l, i.iert oda csak a hadsereg megfelelő reformjával lehetett volna eljutni, A kiegyezés megvédése lett a közjogi ellenzékkel szemben a kormányza.ti politika főfeladata eS nem tudott a közélet ugy, mint más országokban egymással világnézeti alapon szembonálló konzervatív, liberális és radikális színezetű pártokban elhelyezkedni. Miután a nemzet a közös hadsereg ném.;t berendezését nem akarhatta, olyan kormányzati szellemnek ~s állami berendezkedésnek kellett kialakulnia, amely aek fő törekvése az kellett, hogy legyen, hogy a nemzet u törekvését no érvényesíttesse, ami az alkotmányosságunk megrontás, ra vezetett. Felfogása szerint organikus bajban szenvedett tehát nemzeti berendezkecr..sünk, mert a nemzeti élet teljességének a hiánya beteggé tette az egész szervezetet, a. n.mzeti élőt kifejlődéséhez nélkülözhetetlen szerveknek;, hiánya, zavarokat okozott. Apponyi a hadsereg nemzetivé tételét a nemzetiségi kérdus orvoslása szempontjából is oloaázhatatle.nn.k tartotta.. íj f-i /Folytatása következik,/
