Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-14 [100]
/GRÓF BETHLEN ISTVÁN j£Lö_J)ASA AZ ,JÍÁDEMlA ÜNNEPI KÖZÜLÉSÉN, Folytatás 3./ részéről szólt es fc ?3 ;Q rvozoténok, vezérletének, vezényletével ez intézését a magyar király alkotmányosan gyakorland° jogai közé sorolta,, Ez a konstrukció nem zárta ki, hogy az uralkodó a közös hadsereg magyar csapatai-- 1 nál a magyar nyelvet juttassa érvényre, ugy, hogy az a politikai küzdelem, amely ennek elérését tűzte ki célul, nem tünt fel olyannak, mint amely a kiogyezéssel ellentétben állana. - A 67-es kiegyezésnek ez a jogi felépítése azoriban-cmint ezt ma már tudjuk, sajnos csak jogi álarc, csak jogi fikció volt, ami később csak utólag derült ki és vált világossá a nemzet és Apponyi előtt is a maga egész valóságában, amikor a hadsereg körül lefolyt alkotmányos küzdelem összeütközésre vezetett a nemzet és királya között es azt egyezség utján kiegyenlíteni nem lehetett, Ferenc József előtt ugyanis nem a kiegyezés jogi része képezte annak lényegét, szerinte ő Deákkal a németnyelvű közös hadsereg fentartáséban egyezett meg, annak az évszázados összbirodalmi intézménynek a f entart ósában tehát, amelynek az 1867. XII, törvénycikk csak alkotmányosan elfogadhat 0 jogászi konstrukciótjés jogi meg-a lap ózott ságot adott; előtte ez az intézmény érintetlen fontaVtósa és megőrzése volt a megegyezés lényege es nem fér kétség hozzá, hogy a király teljesen jóhiszeműen gondolhatta ezt. Legjobban bizonyltja ezt többek között az is, hogy 1868-ban, amikor a magyar törvényhozás az erre vonatkozó törvénycikkekkel a közös hadseregről, a honvédségről és a népvelkelésrő 1 intézkedett, a képviselőházban még vita sem volt ábbyn a'tekintetbon, hogy a közös hadsereg nyelve más is lehetne, mint a német. Azóta azőriben Apponyi fellépéséig hosszú evek teltek el, amelyek alatt a magyar alkotmányosság megerősödött, a magyar államiság ki&pül.t, a nemzeti erők megizmosodtak es egy ifjú nemzedék nőtt fel, amely csak az 1867-i-i törvények szövegét látta maga előtt és amelynek nemzeti eszmevilágával seh ogy sem fért többé össze a közös hadsereg idejét multa összbirodalmi berendezkedése. Ez a németnyelvű hadsereg 19 00, után anakronizmusnak tűnt fel tehát a nemzet szemében ós egy sötét történelmi kor maradványának, - Apponyi nemzeti törekvéseiben es lángoló sz°noklataiban a magyar eszménye]-, a nemzeti érzés jogos ós időszerű követelményei öltöttek testet, mig viszont azok, akik vele szembeszálltak, úgyszólván nem is fejthettek ki a király személyének . . exponálása nélkül ' maguk igazát, nem hivatkozhattak azokra a komoly es hazafias aggodalmakra es veszélyekre, amelyek állásfoglalásuknak valódi indokául szolgáltak; a közvélemény előtt ugy tűntek feltehát, mintha nemzeti érzés hi j án csak a hatalomhoz ragaszkodnának és erőszakkal állnak útját a nemzet boldogulásának. Ebben a helyzetben rejlik e kor kormányférfiáinak, de az egész kiegyezési korszaknak is tragikus vonása, amely a kormányt kézben tartó legjobb magyar hazafiakat életükön és közszereplésükön át végigkiserte és amely utoljára •"•isza István élet.% k fenséges tragédiájában csendült ki. Gyakran szótlanul kellett türniök azt a vádat, hogy rossz hazafiak, holott e v d néma tűrésével a legnagyobb hazafias áldozatot hozták meg hazájuknak. - Es azért mégsem szabad .^pponyi szerepléset olyannak néznünk, amely ezt a tragédiát a legávolabbr u l is akarta volna, vagy akár könnyelműen idézte volna fel. ^pponyi kétségtelenül rendületlenül hitt es egészen 1910-ig a koalició összeomlásáig bizott is abban, hogy a közös he. dsereg hemzeti irányba val° fokozatos átalakítását a nemzet és a király között va1° komoly összetűzések nélkül érheti el, hiszen nem hiányoztak erre bizonyos tárgyi bizonyítékok sem, A magyar katonai nevelés, a Bánffy-kormány idejében talán éppen abból az okból, hogy az Apponyi vezetése alatt álló nemzeti párt & s a szabadelvű párt fúzióját lehetővé tegyék, a király hozzájárulásával valósult meg; a magyar tannyelvű honvednevelő-intézeteket a közös hadsereg tisztikarának kiképzésére is alkalmassá tették, később a honvédség megkap ta n tüzérséget, .-miről 1868-ban a király még hallani sem akart. A. Szó 11-éra után a 9-es bizottmány javaslataihoz Ferenc József jórészt hozzáij áruit, /jóllehet azok a nemzeti" köve t élmény ok részbeni elfogadását j elöntőt tők. í'o mindezektől • eltekint/e. Ferenc József alkotmányos érzése minden kétely felett állott • és különösen mindaddig, an ig Ferenc Ferdinánd főherceg beavatkozása es befolyása kevesbbé volt erezhető, nem volt kizártnak tekinthető,.hogyha a királynak választania kell az alkotmányos '•! vj /Folytatása következik./
