Magyar Országos Tudósító, 1934. május/2
1934-05-14 [100]
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÜNNEPÉLYES KÖZÜLESE. Gróf Bethlen István emlékbeszéde Apponyi Albertról, A Magyar Tudományos Akadémia vasárnap délelőtt tartotta ünnepélyes közülését, diszos és nagyszámú közönség jelenlétében. Az ünnepélyes közülésén B e r z e v i c z y Albert elnökölt, aki megnyitójában melegen üdvözölte a megjelent előkelőségeket, majd ismertette az Akadémia eltelt 15 évét, a világháború kitörése óta. Az Akadémiának az utóbbi 15 esztendő alatt páratlan nehézségekkel kellett megküzdenie, mert alapitványainak tőkéje teljesen elértéktelenedett. Az anyagi ' gondokkal eltelt esztendők után az Akadémia második megalapítója úgyse ól T vón gróf Vigyázó Ferenc volt, aki egész vagyonát hagyta az Akadémiára, ami által némi halvány . remény sugár mutatkozott - mondotta Berzeviczy Albert, nehéz gazdasági viszonyaink közepette. Sajnos a sok adóssággal s még ma is folyó perekkel megterhelt vagyon jövedelméből alig lehet tudományos célokra valamit forditani, A bajokhoz járul az is, hogy az állam által nyújtott segély állandóan csökken^ugy, hogy most majdnem csak a felét kapja az Akadémia az államtól annak az összegnek, amelyet a törvény biztositott számára. Vannak azonban az akadémia tevékenységének olyan akadályai is, amelyek egyenesen a gyilkos trianoni szerződés következményei: tudományos kiadványainkat, olyanokat is, amelyekben nincsen semmi irredentizmus és propaganda, az úgynevezett utódállamok területére, az ott élő magyarságnak nem tudjuk megküldeni. Az Akadémia könyvcsomagjait felbontatlanul küldik vissza, a csele, a román és a szerb hatóságok s ez az, amibe semmiképp bele nem nyugodhatunk és ami ellen szakadatlan harcot kell vivnunk. Ha végigtekintünk irodalmi. és tudományos életünkön, azt látjuk, hogy annak legfényesebb alakjai közül sokat adtak szellemi élotünknok azok a területek, amelyokot most elszakítottak, A megszállt területek magyarjainak történelmi joguk van a magyar szellemi kultúrában való szereplésre, nekünk történelmi jogunk van az ő közreműködésükre. Ezt igazolja az is, hogy az elsfcakitott területek magyarjai ma is könyvtermelésünk legnagyobb fogyasztói. A sérelmek orvoslására az összes kinálkozó alkalommal és mindenfórumon, különösen a Nemzetek Szövetségénél mindent elkövettünk. Gróf Apponyi Albert is éppen legutolsó genfi útjára készült, amikotr őt ezekről a sérelmekről tájékoztattuk sjo a haza iránti soha el nem lankadó készségével vállalkozott rá, hogy ezekolfa felháborító állapotokat a Nemzetek Szövetségének ..^x. közgyűlésén fogja feltárni és azok megszüntetését sürgetni. Joggal fűztünk nagy reményeket Apponyi elhatározásához, do roményoinkot Apponyi váratlan halála megsommisitotto. Nemcsak Akadémiánk érdekéről van itt szó, hangsúlyozta Berzoviczy, hanem szó van a magyar irodalom egyetemes érdekéről, mert magyar irodalmunknak kollono elsenyvednie, ha ezentúl állandóan nélkülözni volna kénytelen annak az olvasó és < könyvvásárló magyar közönségnek a pártfogását, amelyet a trianoni határőre tőlünk elszakítottak. Nevetséges a Nemzőtök Szövetségének minden büszke hivatkozásr a nemzetek szellemi együttműködése torén elért vívmányokra ós létositott intézményekre, amik azok a népe lom'ok közé, amelyek a háború előtt közös munkát fejthettek ki: a szellemi érintkezés soha nem látott akadályait emelik, és nevetséges szellemi leszerelésről beszélni, amivel-a románok I *f /Folyt.köv./
