Magyar Országos Tudósító, 1934. március/3

1934-03-27 [097]

/KÖRÖSI CSOi.iA SÁNDOR EMLÉKEZETE AZ AKAD BEI ÁN. Folytatás 1./ A nagy tetszéssel fogadott emlékbeszéd elhangzása után N é m o t h Gyula levelező tag tartott előadást Körösi Csorna Sándor emlékezetére "Az ujgur ok" cimmol. Ismertette, hegy Körösi Csorna Sándor ugy él a köztudatban, mint a tibeli filológia mogalapit u

j a, s mint a magyarok rokonait kereső Ázsia-utazó, Hogyan függ össze tudományos egyéniségének o két vonása? - fejtegette az előadó, Csorna tudományos programja világos és egységes. Ifjúkorában a hazai és külföldi irodalomban egyformán el volt terjedve az a nézet, hogy a magyarok ősei az uigurok, az a nevezetes ázsiai nép, amely 1000,körül fontos szerepet játszott,az ázsiai műveltség egyik központja volt. Ezeknek a földjére akart eljutni Csorna, de ez nem volt lehetséges. Mikor azután az bizonyossá vált, akkoriban ti lélkozott Koorcroft-tal, a kiváló angol utaz°val, aki arra buzditotta Csornát, hegy a tibeti nyelvvel és irodalommal foglalkozzék, Csorna ráállott, annál is inkább, mert egy szentpétervári tudós véleménye szerint az ujgurok a tibetiekhoz tartoztak. Tiboti tanulmányai közbon is folyton gondolt ez ujgur okar és haláláig készült hozzájuk. Halála megakadályozta azonban abban, hogy eljusson az ujgurok földjére, ahol ugyan nom találta volna meg a magyarok őshazáját, de bizonyára éppen olyan rondkivüli jelentőségű munkásságot fejtett volna ki ott is, mint 't'ibetbon és Indiában, Az ujgurok földje, kelet- Turkesztán, a 900-as évektől fogva - főleg Stein Aurél munkássága nyomán - az ázsiai régészet és nyelvtudomány számára rondkivüli bőségben szol áltatta a legbecsesebb anyagot, E felfedezések Ázsia művelődéstörténetét egészen uj világításba helyezték, o szinte megértjük, miért vágyott Csorna annyira az ujgurok földjére. Az emlékbeszédek elhangzása után az összes ülés Balogh e ont főtitkár előterjesztése alapján folyóügyoket tárgyalt./M0T/Vr A iANITÓK ORSZÁGOS NAGYGYŰLÉSE. Az Országos Tanitó Szövetség ^ Tanit^k Ferenc József-Házának nagytermében a vidéki es a fővárosi tanit

u

k kiküldöttek nagyszámú rósztvételével országos nagygyűlést tartott, amelyen megjelent a kultuszminisztérium képviseletében - dr. Donhoff Antal osztálytanácsos, a tanit°képzo-intézetek részéről Mesterhézy Jenő óá a polgáriiskolai tanárság megbízásából Morócz Sándor. B e r k e n y i Károly elnöki megnyitójában rámutatott arra a megnövekedőtt munkakörre, amelyet a. mai nehéz idők r

ünak a tanitót;:rsadal ómra, összefogásra buzditotta a tanitőságot, hogy megfeleltessen súlyos feladatainak, majd megemlékezve a tani te.a ág halottairól, a üdvözölte Bodor Lajos kisújszállási, Kertész János abaujszántai, Mazurek Ferenc békéscsabai, Juhász János szerencsi, Gráf Samu soproni és Eberhardt J ános mucsii igazgatótanit°kat, akik erdemeikért a Wodianer^dijat kaptáié. A meg jutalmaz ott ek nevében B o d o r Lajos mondott meghatott hangon köszönetet. Ezután W a n i t s e k Rezső a főtitkári és M arikcvszky Cyulr a pénztárosi jelentéseiket -olvasták fel, amely okét a közgyül

:

>a elfogadott , Utána E k a m p Nándor, a magyar- népoktatás időszerű kérdéseiről értekezett, és határozati javaslatot terjesztett elő, amelybon többek között a nyolc osztályú népiskolák megnyitását sürgette. Továbbá azt, • hogy a tanítóság képviselői nyerjenek helyet a fővárosi és a vidéki városi és községi közigazgatásokban. Több felszólalás után a határozati javaslatot az ülés elfogadta, majd M old o v á ny i Gábor a tanítóság anyagi ügyeiről értekezett, s határozati javaslatában kérte, hogy az igényjogosult tanítókat nevezzek ki a VII, fizetési osztályba, s szüntessék meg a termény- és foldj árand^ságyal ftÍH fizetést. A határozati javaslatot szintén elfogadta . a gyűlés, majd De n h o f f Antal dr. a kultuszminisztérium képviseletében f. mondott beszédet, hangsúlyozva, hogy a kormány nemzeti 8ne.élus£$ot és független magyar alt mot akar és ezeknek kiépítését ol sem tud j a'képzelni a tanítóság nélkül* /Folytatása kövotrerik.

/