Magyar Országos Tudósító, 1934. március/3

1934-03-27 [097]

V' • ' ' • RENDŐRSÉG ---ELKOBZOTT SAJT ÓT ERE ÉKEK, A budapesti királyi büntetőtörvény szék vizsgálóbirája a mai napon "Vasas" cimü időszaki sajtótermék 11934. Ovi áprilishavi számát a következő cikkek: "Döntő harcok küszöbén", "Növekszik a háborús veszély", "Hősi emlék", "Hol vagy vasas", "Szovjetunió második ötéves terve", "Szovietunió elismerése Magyarország által", "Levél a Kaszab csavargyárból , 'osztály elleni izgatás állami és térsadalmi rend felforgatására irányuló cselekmény, a magyar állam megbecsülése elleni vétségek cimén elkobozta. Ugyancsak fenti . > végzésével ''Közüzemi Munkások és Beszkárt-alkalmazottak" cimü röpiratot állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett miatt koboztatta el. Mindkét sajtótermék Vas János kiadásában jelont meg és a Szalay-ny and ában készült. /MOT/H A REFORMÁTUS TISZTIKAR ES LEGÉNYSÉG HÚSVÉTI URVACSORÁJA. A budapesti református rendőrtisztikar és legénység, 3 0 tiszt, 500 rendőr ma déL-j*. után -->'ji.^kxje nagyurakor a fasori református templomban húsvéti istentiszteleten vett részt, amelyen a legénység Urvacsorát vett. Az urvacsoraosztás szertartását Szabó Imre budapesti református esperes végezte S z a b ó Miklós'és Tóth József lelkészek segédletével. '". k u " 9k végezték az egész évben a budapesti református rendőrlegénység valláserkölcsi oktatását. Jelenvoltak még dr. Dorning Henrik íő kapitányhely ettes, dr. Török János rendőrfőparancsnok, Barna Béla, Laky Elemér főtanácsosok, Kálnay Gyula főtanácsos, /iv'OT/R * HÍREK' KÖRÖSI CSOuIA SANDOR EViLÉKEZETE A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKÁDB-IIAN. A Magyar Tudományos Ykadéinia nagyszámú és diszes közönség j ..-lenlétében Gombóc z Zoltán elnökletével ülést tartott. Az ülésen Balogh Jenő ny, miniszter, főtitkár olvasta fel a gyengélkedő B e r z e v i c z y Albert elnöki megnyitóbeszédét, amelyben megemlékezett Körösi Csorna Sándor születésének százötvenéves évfordul°jár

u

l. Ki melte, hogy Csorna megragadó példája a fajmagyar természetbe oltott fanatikus tudósi idealizmusnak. Öt a szegény székely diákot az öseredet felkutatásának ösztöne hajtotta keleti útjára. De sem neki, sem elődeinek, sem pedig utódainak nem adatott meg az, hogy megtalálják azokat, akiket , Á.«* keresnek, de ez nem csüggeszti el a vágyat, nem riasztja vissza a követőket, És ezt a meddőségre kárhoztatott igyekezetet mégis oly hatástalan vágy és buzgalom füti, amely az önfeláldozást is jutalomként érezteti,. A Gondvio^lés nem engedte meg, hogy oly szent akarat ós oly emésztő munka eredménytelen maradjon. Mint ahogy Columbus uj utat keresett Keletindiába, amiáltal Amerika felfedezője lett, ugy a mi magyar tudósunk sem találta meg nyelvi alapon őseink eredetét, de felfedezett a világ számára egy eddig ismeretlen nyelvet és ezzel a felfedezésével dicső helyet biztosított magának a keleti tudományok pantheonj ában. Ez a hely pedig annál dicsőbb, mart kimondhatatlan sanyarúságok es nélkülözések között kellett munkaját Csornának elvégezni. Esztendőkön 'át, az ev legnagyobb részében dermesztő hidegben kellett dolgoznia, szegénysége és magyar büszkesége miatt megvont ...agától mindent kényelmet. Noki oly magas fogalma volt feladatáról, hogy lealázónák tartotta volna mindezért bármi jutalmat is elfogadni... A továbbiakban az elnöki megnyitó megemlékezett a nagy magyar mecénásnak, Semsey Andor" k születésének századik évfordul

ü

jóról is. Ezután I 1 o s v a y Lajos méltatta Semsey Andor mecenási tevékenységét, hangsúlyozva, hogy az, aki minden gondolatával es cselekedetével nemzetek közmüve lödes,ének azt a. területét kivánja szolgálni, amelyet legelhagyotbttabbnak itélt és azokat a javakat, amelyekkel Isten megáldotta azért gyarapitja, hogy kitűzött célját minél jobban megközelíthesse: örök 1 időkre igényt szerez nemzete h áláj ára. Ily önnek ismerték kortársai Semsey i/Andort, aki félszázadnál tovább feladatának tokintette, hogy hazánkban a l természettudományoknak lassan fejlődő ügyét anyagi áldozatokkal is gyorsabbik ütemi előrehaladásra sor kent se. /Folytatása következik./ J e