Magyar Országos Tudósító, 1934. március/2

1934-03-13 [096]

LELŐTTE A FELESEGET EGY HAJÓSKAPITÁNY. Kedden délután Újpest, Deák-utca ál Korvin-utca sarkán Radinszky János 49 éves hajóskapitány tőle különváltan élő felesegét féltékenységből mellbelőtte. A mentők súlyos, életveszélyes állapotban a gróf Károlyi-kórházba akarták szállítani az asszonyt, de útközben meghalt. Radinszkyt az örszeraes rendőr előállította az újpesti kapitányságra. /MOT/ H, mm — HÍREK ÉRDEKES ELŐADÁS AZ AKADÉMIÁN A VOLT DELEGÁCIÓ TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEIRŐL A Magyar Tudományos Akadémia bölcseleti, társadalmi és történöbtudományi osztálya K o r n i s Gyula ísLukinich Imre elnökletével ülést tartott, amelyen Nagy Miklós levolezotag mutatta be a dwlwgációk előzményeiről szóló tanulmányát. Ismertette, hogy általában a köztudat szerint a delegációkat, mint az osztrák-magyar közös ügyek intézésének szerveit az 1867. évi kiegye-' zésben Deák Ferenc és id. Andrássy Gyula gróf politikai zsenije hivta életre. Ha azonban mélyebben vizsgáljuk az osztrák-magyar közjogi kapcsolatok múltját, -fejtegette az előadó,,- okkor delegációszerü összejövetelekkel találkozunk már I. Ferdinánd korában is, aki a szerencsétlen II. Lajos utódaként elsőnek hivta meg a magyar rendek' képviselőit is ausztriai országai és tartományai rendéinek kiküldöttjeivel való együttes tanácskozásra. Ezek a rendi delegációk II, Mátyás alatt élték fénykorukat, Pozsony, Linz, Prága többször látták falaik között a testületeket, melyek ftileg a'háborü és béke ü-' gyéről tanácskoztak ós döntésük előtt az uralkodó is meghajolt. Az 1620,- évi fehérhegyi csat- után II. Ferdinánd nemcsak Csehország függetlenségét szüntette meg, hanem az osztrák rendek politikai jogait is. Ezzel a delegációszerü tárgyalások emléke is feledésbe merült, s lassanként a magyar rendek hozzászoktak, hogy az Ausztriát is érintő ügyekben rnagá&al. az uralkodóval; mint rz osztrák örökös tartományok korlátlan hatalmú urával tárgyaljanak. Mikor azonban Ausztriában is életbelépett 1848 tavaszán a császártól engedélyezett alkotmányosság, ez évnek szeptemberében a magyar országgyűlés küldöttsége Deák vezetése alatt kereste az érintkezést az osztrák parlamenttel, melynek eg7fik tagja Brestel Rudolf egyidejűleg hasonló bizottság kiküldését javasolta. De a kisérletek meghiúsultak az udvar magatartásán, ugyanigy levéltárba került Ghiczy Kálmán és Pázmándy Dénes tervezete is a közös minisztériumok és a delegációkszervezéséről, Ausztria 1859-ik évi olasz országi veresége meghozta az októbe» ri diplomát, amely azonban Magyarországnak csak szükkörü tartományi autonómiát engedélyezett volna, s a fontosabb állami ügyek intézését a birodalmi tanácsnak tartotta volna fenn. Ezt a megoldást a nemzet nem fogadhatta el. A provizórium alatt 18S2 végén Ferenc József felkérésére Apponyi György gróf • | vetette fel újból a delegáció és közös minisztérium tervét, amelyet 1865 májusában Deák és id, andrássy Gyula gróf is magukévá tettek, majd 1866.-ik évi kőnigrátzi katasztrófa után elfogadta Ferenc József is, Igy jött létre a kiegyezés a közös minisztér__iummal és a delegációkkal, melyek nemcsak Magyarországnak biztosítottak a n,-gyszázévos osztrák-magyar kapcsolatban viszonylag kedvező közjogi helyzetet, hanem e Monarchia mindkét állán ára félszázadon át tartó békés es boldog fejlődés áldását is hozták, A rendkívül érdekes előadásért az Akadémia nevében K o r n i s Gyula mondott rz'alőpdónek köszönetet, majd az osztály zárt ülésbon folyó ügyeket tárgyalt, /MOT/Vr.