Magyar Országos Tudósító, 1934. március/2

1934-03-19 [096]

1. törvényszéki kiadás.. Budapes t, 193 4. március 19. A KATONASÁG INTÉZMÉNYE ELLEN IZGATOTT: - A TÁBLA FELMENTÉS UTÁN 1 NZB NTETESRE IT1LTE. Sebes Árpád iró a Népszava egyik mult évi számában "Miért halt meg Aftimovics Simon?" cimmel tárcát irt, amelyben arról volt szó, hogy egy I ftimovics Simon nevű orosz hadseregbeli katona még a világháború idején a fronton szolgált, de pacifista érzelmű ember volt /"ember volt, kinek fejében azi gazság, szivében a szeretet élt"/ s ezért ugy játszotta ki kötelességét, hogy nem lőtt az ellenségre, hanem vaktöltésekkel puffogtátott . Közvetlen parancsnoka ezért felelősségre vonta, mire Aftimovics a tízparancsolatra hivatkozott, amely tiltja az emberölést. Az orosz katonát a cári Oroszország hadbírósága kivégeztették k tárcacikk szerint a halálra itélt katona kivégzése előtt bajtársaihoz hosszú beszéd t intézett s az ellenségre lövöldöző bajtársait többek közt "ördögi fenevadaknak" nevezte. A budapesti kir. ügyészségbe tárcacikk hangja és tendenciája miatt bűnvádi eljárást inditott Sebes Árpád ellen, akit a katonaság intézménye elleni izgatás vétségével vádolt. A büntető törvényszék az irat a vád. alól felmentette, főleg arra való utalással, hogy a tárcában orosz, tehát idegen állambeli katonára! van sz.o. A magyar törvények egyetlen idegen hatalom politikai biztonságát sem védik: a vádlót b tehát válójában nem követett el bűncselekményt.. '"ág A tábla Ga dó-tanács a előtt Soóky József dr. táblabiró referálta az érdekes bűntc tópört, majd Miskolc zy Ágost dr. kir. főügyész ::ordobt terjedelmes - közel egyórás - vádbeszéde.t. A közvádló tévesnek minősítette az elsőfokú Ítéletet s hangozta tta, hogy jogi felfogása szerint az 1921.;, évi ILI. t ..e . .6.szakasza minden fa jta •antimilitarista .propagandát büntet, A cikk - a főügyész szerint - egy hitvány, gyáva katonát dicsér fel s a katonaság intézményét általában ugy tűnte ti fel, mintha ellentétben állana a ker-sztény hitigazságokkal. A törvény politikai határokon túlmenően, általánosságban védi az erkölcsi ideálokat, mint például a -.önvédelem magasztos gondolatát, amit minden müveit nemzet tiszteletber tart. A vádlott . valójában átlátszó fogással élt, amikor orosz ruha*, b; öltözte tett egy gyáva katonát, aki megtagadja hazája védelmét s a katonai haderő intézményét gyűlöletes szinben tünteti fel, Nyiltan kiütközik a tárcacikk tendenciája aszal,, hogy az iró "ördögi fenevadaknak" nevezi a kötelességüket telj.sito katonákat. A vitézzi erényeknek ilyen beállítása sérti a világháború hősei iránt tartozó kegyeletet.. A névtől-'n hősekre mindenkor kegy.lett.1 fog gondolni a nemzet; mindig babérral fogjaáSvezni azoknak a derék és bátor ka Zónáknak az emlékét, akik éltük arán is teljesítették ha z fia s kötelességüket. A tárcacikk iró ja igen veszélyes demagógiát folytatott, fontos nemzeti érdek kot veszélyeztetett. A főügyész ehhez képest indítványozta az elsőfokú itélet megsemmisítését és a vádlott példás megbünte :.és ét. Riesz István dr. ügyvéd, a vádlott iró védője reflektált a hatalmas ügyészi vádb szélire; cáfolni igr ekézett a vádb szódben fogl.lt tényállításokat, illetve, az azokhoz fűzött kommentárt; hangoztatta, hogy Sebes Árpád egyénileg kifogástalanul teljesítette a világháború alaet honvédő kötelességét; a háborúból, mint súlyos rokkant tért haza.. Már emiatt sem lehet róla feltételezni - érvelt a védő - hogy alá akarta volna ásni a katonaság intézményének tekintélyét. Az elsőfokú, felmentő itélet helyb enhagyáa át indítványozta . A tábla Gadó-tanácsa beható tanácskozás utam bűnösnek mondatta ki Sebes árpádot a katonaság in tíz menye ellen elkövetett izgatáá vétségében s ezért - az enyhi bö szak.sz alkalmazása mellett - 2oo pengő pénz büntetési' és 3 évi politikai jogvesztésre Ítélte. A tábla általában magáévá tette a főügyész érvelését, de a büntetés kiszabásánál nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelte a vádlott súlyosfokú hadirokkant voltét. Az itélet nem jogerő.s. /MOT/KY.