Magyar Országos Tudósító, 1934. március/2

1934-03-19 [096]

/ Á nemzőt vértanúi emlékműv ének leleplezése, P o 1 y t a t á s.2,/ Sipöcz Jenő polgármester át

veszi az emlék művet , A szobormű leleplezése, illetve Pékár Gyula beszédének elhangzása után az Országos Magyar Balos Szövetség egyesitett dalkara S z e g hő Sándor országos karnagy vezénylésével elénekelte a magyar Himnuszt,amit az egész illusztris közönség kalaplevéve,felállva hallgatott végig. Ezután S i p o c z Jenő dr,, a székesfőváros polgármestere lépett a szónoki emelvényre, s a következő beszéd kíséretében átvette Budapest Székesfőváros tulajdonába a mártírok emlékmüvét: - Nemzetünk ezeréves történetében - úgymond - van sok korszak, amely tele van megpróbáltatással, szenvedéssel, vérrel, súlyos vereséggel, de mindezekben a korszakokban is a nemzet mindig magőrizte erkölcsi nagyságát. Egyetlen korszak van csupán - rövid néhány hónap - amely a gyalázat foltját sütötte az elalélt nemzet homlokára és ez: a világháború utáni öszszeomlás korszaka. Egy korszak volt ez, midőn nem volt nemzeti, állami lét. Egy korszak, amelyben törvény, jog, igazság lenézett fogalmak voltak,Egy korszak, amelyben a legszentebb eszmények: hazaszeretet és vallássosság guny tárgyai voltak, melyekért csak börtön, kinpad, golyó es bitófa járt ki. Erre a sivár kietlen korszakra ráborul a dicstolonsüg árnyéka,ebbon a korban nincs más fénysugár,mint az, amaly a magyar mártirsirokból száll fel az Ég félé. - Ennek a kornak mártirjai saját vérükkel mosták le a foltot a nemzet homlokáról, saját életük áldozatával váltották meg a nemzet becsületét. Ezek a mártirok a nemzeti becsület hösoi. Egy megalázottságából feltámadt nemz-at tiszteleg ma a mártir ok szimb

ü

likus koporsója előtt és ebben a tisztelgésben szent fogadalom is van, hogy ilyen korszak »sak egy volt a magyar történelemben, de az nem fog megismétlődni soha} -A Székesfőváros Közönsége nevében kegyeletes hálával veszem át az emlékmüvet megőrzés végett, A progra

m

m t ov ábbi ..r es zo , Ezt követő on vitéz Somogy v áry Gyula, a jeles költő sza valta el "vértanuomlék avatására" cimü költeményét, - majd Sz»lőczei K o v á c h Aladár né Rombay Lili adta elő Kiss Menyhért "Magyar Miatyánk "cimü alkalmi versét,Szelőczei Kováchné festői fekete selyem női diszmagyárban szavalt, s j obb^j án-balj án két apród ruhába öltözött szőke fürtű leányka, vitéz b o t o n d Béla. dr.ügyvéd kisleányai álltak diszöírsego*.Mind a két szavalat igen nagy hatást keltett, Befejezésül az Országos Magyar Dalos Szövetség egyositett dalkara énekelte el a Szózatot, Az emlékmű megkoszorúzása. Az ünnepség befejeztével sor korült az emlékmű megkoszorúzására, elsőnek vitéz K o ó s Miklós alezredes, első szárnysegéd helyezte el a. szobor talapzatán a Kormányzó nemzetiszin- szalagos hatalmas babérkoszoruj át. Ezután B a ö t h y László a Felsőház-, Almásy László pedig a ivépvisolöház nevében tett le az emlékműre egy-ogy koszorút. József királyi hercog,majd Lázár iindor igazságagyminiszter, vitéz Kárpáthy Kamilló a honvédség főparancsnoka helyezték el kosz oruikat. Huszár Aladár főpolgármester a székesfőváros nevében, vitéz Szin^ay István tábornok a m.kir. csendőrség részéről,vitéz Lázár Domokos pedig az Országos Vitézi Szék megbízásából koszorúzta meg az emlékmüvet. Ezután sorra következtek: a Fehérhez Bajtársi Egyesület, a Társadalmi Egyesületek Szövetsége, a Hadirokkantak Országos Nemzeti Szövetsége és a Júniusi Bajtársak Egyeseiét ének koszorúi. Az egyos községek részéről,ahonnan a kommün különösen sok áldozatot szedott, magyarruhás,diszbe öltözött leányok és fiuk helyezték el a szobor talapzatán kosz oruikat „Igy megkoszorúzták az emlékmüvet: Tamási köz» Sdg, Kecel, Soltvadkert,Makó" város, Kiskőrös küldöttségei,^ovocsor község emlékkoszoruj át Scíiandl -^ároly^ helyezte el, a pécsi Tuoományogyotem nevében Pázmán F

orenc dr.rektor,a MÁV részéről Senn Ottó elnökigazgató, |/* /folyt, köv./ wM