Magyar Országos Tudósító, 1934. március/1
1934-03-09 [095]
TIZENÖT ÉVI FEGYHÁZRA ITELTE A TAELA A KARCAGI RABLÓGYILKOST. Ifjabb Tóth Sándor 31 éves karcagi gazdálkodó az 1920 évben nősült és ekkor anyósa, Illetve felesége házához költözött. A fiatal férj eleinte szorgalmas ember volt. de később kornsmázni, kártyázni kezdett, ugy, ho0 emiatt a felesége lassanként elhidegült töle. Minthogy az asszony dorbézolásra nem ado.tt pénzt az urának, ifj. Tóth, aki mindenáron pénzhez akart jutni, elhatározta, hogy kirabolja özv. Hadadi Józsefné szül, Csekő Mária vagyonos karcagi birtoaosnót. A mult év júliusinak egyik napján, a kora esti órákban evégből felkereste a gazdag öregasszonyt s azt szinlcite, mintha csupán látogatóba jött volna. Rövid beszélgetés után Tóth Sándor felcihelődött, de a búcsúvétel pillanatában hirtelen és váratlanul^ nagy erővel gyomronvágta a rnitsem sejtő Hadadinét, ugy, hogy az idős nő fájdalmában összerogyott. Tóth ekkor hozzálátott terve kiviteléhez: mindén kezeügyébe eső értékesebb holmit, ékszereket, készpénzt, értéklárgyakat gyors kézzel összeszedett s egy batyuba csomagolt. A batyut azonban már nem tudta elvinni, mert időközben dörömbölni kezdtek a kapun: a szomszédok ugy, nis az öregasszony sikoltozásara összecsődültek. Tóth ekkor ráugrott az időközben magahoz tért és segitségért kiáltozó özv. Hadadinéra, leteperte és az öregasszony nyakát a magával hozó : t konyhakéssel összevissza vagdalta-szurkálta, ugy, hogy Hadadi Józsefné a helyszínen elvérzett, meghalt. A fiatal gazda ezután - a batyu hátrahagyásával - elmenekült . Tóth Sándort a csendőrök még aznap elfogták s a rablógyilkos legénynek a szolnoki törvényszék előtt kellett felelnie szörnyű tettéért, Az elsőfokú biróság szándékos emberölés bűntettében, valamint rablás bűntettének kisérletében mondotta ki bűnösnek a vádlottat, akit ezért 15 évi fegyházbüntetéssel sújtott. Az előre megfontolt szándékot a törvényszék nem látta bizonyítottnak; ellenben a büntetés kiszabásánál súlyosbító körülménynek vette a vádlott büntetett előéletét, valamint nagyfokú brutalitását. A budapesti tábla Kállay-tanácsa most - dr. Tyápay Ede kir. f öügy és zhely e i. ces vádbeszéde után - az elsőfokú Ítéletet helybenhagyta. Az ügy a bejelentett se •"miségi- panaszok folytán végső fokon a kir. kúria elé kerül* /MOT/KY. FÉLHOLTRA KÖVEZTÉK A KORCSMÁROSNÉ VÉPKLMERE KELŐ CSAPOST. A mult év juniusána' 1- egyik napján özv, Pap Béláné szabadszállási vendé; lotulajdonosnŐ korcsmájában népes, mintegy 6o tagból álló társaság borc;* gatott. A névnapot ülő, hatalmas társaság - gyik tagja: -^encsés István szabadszallási gazdálkodó csakhamar felöntött a garatra s rendetlenkedni Vezditt. A korcsmárosné megintette vendégét, akit arra tért, hogy tartózkodjék a botrányokozástól, mire Lencsés éktelen dühre gerjedt, felemelte az egyik felig telt borosüveget s teljes lendülettel hozzá akarta vágni özv. Pap Bélánéhoz. Az utolsó pillanatban azonban odaugrott Kalló Pál csapos, aki asszonya véd'.lmében ki akart;: dobni Lencsést a vendéglőből. Ez azonban nem sikerült, Lencsés, valamint három barátja felülkerekedtek, a csapost leteperték s az udvarról hiretelnében terített tégladarabokkal valósággal félholtra kövezték. A szerencsétlen ember olyan súlyos bántalmazásokat szenvedett, hogy hosszú időre mindkét fülére megsüketült s hallását csak hosszas orvosi gyógykezelés utan nyerte féligmeddig vissza. A kecskeméti törvényszék Lencsés Istvánt súlyos testi sértés vétségéért egyhónapi, Nógrádi Józsefet, Szűcs Jánost és Józsefet, a verekedésben segédkező barátait pedig három-három heti fogházra ítélte .A tábla azonban bizonyos enyhítő körülmények figyelembe vételével most mind a négy vádlott büntetését mérsékelte. /MOT/KT.
