Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2
1934-02-12 [093]
-—ZU ESTERHÁZY TAMÁS GRÓP ÜGYÉSZÉNEK ÜGYE. /2. folytatás./ Lamberger József dr. a vádlott ügyvédtársa lett volna az első" tanú, aki azonban kijelentette* olyan vádak hangzottak el vele szemben nyilvánosság előtt, , hogy ebben az ügyben megszegte az ügyvédi titoktartási kötelezettséget, amikor a rendőrség előt t vallomást tett, söt ezen a vélemény van Esterházy Tamás gróf is. Erre való tekintettel, ha nem kap felmentést, nem tehet vallomást, A tö/rvényszék ilyen körülmények között nem is kérdezte ki Lamberger dr,-t. Szijgyáirtó Sándor, aki az egyik hetilapban több cikket irt az ékszercsempészésről, tett ezután tanúvallomást. Tudomása szerint 1931 november 21-én kerültek ki az ékszerek Bécsbe, i.z autóban az ülés alá rejtették az ékszereket tartalmazó fekete kazettát. Elmondotta, hogy az ékszerek magánosokhoz kerültek, később zálogosították el a Dorotheum intézetnél. Közszájon forgott akkoriban, hogy házalnak az Esterházy ékszerek zálogjegyeivel, a legnagyobb kölcsönösszeg 75.ooo pengő volt, amit jegyekre kaptak. Előadta ezután a tanú, hogy Fap László tisztviselőt aki fontos dolgokat tadott volna m-ndani, rábeszélték, hogy utazzon el, hogy ne tegyen vallomást, A Baross kávéházban történt ez a megbeszélés, ahol toka \ & ->saó:.tck 'Pappal ea rávették Papot az elutazásra'. Pap azonban jelentkezett mégis a rendörségen vallomás tételre, de a rendőrkapitány nem akarta tudomásulvenni a jelent rezest és nem is hallgatta ki. - Miért tette volna ezt, hiszen mindaaütt keresték?- kérdezte az elnök, - Nem tudom, de igy volt, erről közvetlen tudomásom van. Azzal fejezte be vallomását a tanú, hogy Weisz Pál ritvü tisztviselő levelet irt a grófnak, amelyben figyelmezte:x, hogy az ékszerek körül kellemetlen események zúdulnak majd reá, daa gróf nem is válaszolt.. Később el is bocsátották ezt a tisztviselőt. /SY/ Rövid szünet után a törvényszék kihallgatott egy könyvszakértőt, aki annakidején az Esterházy u radalom foszámvevóje volt. A tana elmondotta, hogy amikor gróf Esterházy nagykorú lett és a hitbizományt átvette, az ékszereket magához vette. 1931 év őszén terjedt el annak a hire, hogy az ékszerek el vannak zálogosítva. Annakidején ő beszélt erről az ügyről Lamberger ügy /éddel, aki azt mondotta, hogy "nincs semmi hiba, mert az ékszerek egy bankban vannak letétben". Később ő megvált az .uradalomban viselt állásától és ezt követöleg hallotta Lambergertól,-'űe mástól is, hogy dr. Oppler az ékszereket állítólag elzálogosította Bécsben. Szekeres Sándor részvénytársasági igazgató arról vallott, hogy 1931 évben Gpplor ügyvédhek segítségére volt kölcsönök szerzésében és többek között a szobanforgo zálog cédulákra is szerzett kölcsönt, A kövotktzó tanú Lázár detektív elmondotta, hogy bizalm/as utcn értesültek róla, hogy Oppler 5o.ooo schillingért elzálogosította az ékstereket, a schillingeket Magyarországba hozta és itt zugforgalomban eladta. Értesültek a zálog cédula ujabb elzálogosítás árol is. Ebben az ügyben több kollegájával ő nyomozott, Oppler kezdetben taga* . dott, később azonban beismerte az ékszerek kivitelét. /Folyt. köv,/MA, -—A NEMZETKÖZI JOGI EGYESáLET KONGRESSZUSÁT BUDAEESTEN TARTJÁK. A Nemzetközi Jogi Egyesület szeptember 3-t°l 8-ig Budapesten tartja kongresszusát. A Nemzetközi Jogi Egyesület magyar csoportja Osvald István, a kúria másodelnökének elnökletével értekezletet tartott, amelyen megválasztották a magyar csoport vezetőségét. Ügyvezető alelnök lett Baumgarten Nándor egyetemi tanár, titkár pedig Geöcze Bertalan dr. egyetemi magántanár. A választmányba AuerPált, Buza Lászlót, Doroghy Ervint Egry Aurélt, Faluhelyi Ferencé', Illés Józsefet, Jakobi Andort, Kuncz Ödönt, Lukács Györgyöt, Meszlényi Artúrt, Nagy Emilt, Neumann Károlyt, Nyulászy Jánost és Szladits Károlyt választották, Megalakították a kongresszus magyar bizottságának vezetőségét is, amelynek' elnöke Osvald István, alelnökei: B a umgartan Nándor és Nagy Emil/ titkárai pedig Geöcze Bertalan, Király Ferenc, C-ruhmann Emil és Szászy István lettek. /MOT/B ,
