Magyar Országos Tudósító, 1934. február/2
1934-02-17 [093]
FŐVÁROS ANYÁK ÉS LEÁNYAIK. A női társadalom különös érdeklődé sőre t. rthat számot a Székesfőváros Népművelési Bizottságának Női Művelődési Telepén február 20-án, fenti cim alatt meginduló előadássorozata. A serdülés kora a helyes irányítás szempontjából egyike a legnehezebb és lcgfelelősségteljescbb koroknak.Az itt elkövetett nevelési hibák sulyós •következményekkel járnak, s megelőzésükre törekedni anyáknak és nevelőknek egyaránt fontos feladata. Az "Anyák és leányaik" cimü előadássorozat a legkiválóbb szakemberek előudásainak keretébon idevonatkozó tájékoztatást ótjiajt nyújtani, ismertetve a serdülő leány testi és lelki mivoltát, életkorával járó fiziológiás és pszichikus elváltozásait - utalva a megértő édesanya szerepére és teendőire .a fiatal leány életében felmerülő konfliktusokkal szembon. Az előadásokat: 3 t a d 1 e r Frlda, Kosáryné Réz Lola, Szekeres Margit, dr. C s a b a Margit, Marik Kláraés Győr y Margit tartják; minden kedden 6-t öl'8 óráig VIII. Vas utca 10. szem alatt. - - Február 20-án délután 6, illetve 7 órakör dr. Csaba Margit a növendékleány élettanát és S t a d 1 e r Frlda a növendékleány pszichológiai elváltozásalt ismerteti. /MOT/B H I RE K AZ UJSaGKIADó TISZTVISELŐK RÁKOSI JENŐ-EMLÉKÜNNEPÉLYE. - Szudy Elemér omlékboszédo Rákosi Jenőről..AZ Újságkiadó Tisztviselők Nyugdijegyesülete megalapítója és néhai első elnöke, Rákosi Jenő emlékére szombaton esto az Újságkiadók ü tthonábai emlékünnepet rendezett. Az'ünnepélyen megjelentek a miniszterelnökségi sajtóiroda képviseletében dr. Rákóczy Imre miniszteri tanácsos és Dulin Elek, tovább,' ott voltak Praznovszky Iván, Szudy Elemér, Márkus Miksa, a Magyar Uj ságirék Egyesületének elnöke, Sümegi Vilmos, Berkes Róbert, Salusinszky Imre, dr. Vadnai Béla, Köpesdy Elemér, dr. Lengyel Ernő, Seres László, Hanák Nándor, Béla Henrik, dr. Konjáthy ^ladár, dr. Bodrogközy Zoltán, Pajzs ódon és még sokan mások, A Rákosi-család részéről ott voltak Rákosi Szidi, Rákosi Gyula Evva Margit, Elsőnek Sümegi Vilmos, az egyesület elnöke mondott megnyitóbaszédot, majd Szudy sll omér miniszteri tanácsos, v. sajtófőnök tartott ünnepi b -szedet Rákosig Jenő ről. - Ahogy most föltűnik előttem Rákosi Jonő képzeletbeli alakja - mondotta - akaratos, kemény magyar arcán a saját szellemiségétől megoszményült ombor lelkiségével, s a minden igazságtalanságnak és jogtalanságnak '/k dacosan nekifeszülő olszántságávalj még fokozottabban érzem, amit már életébon is tudtam róla, hogy valóban ő volt a magyar publicisztika nemes Petur bánja. Szellőmének azonban nemcsak haragos villámai, hanem lirai ellágyulásai is voltak, nemcsak ostort tudott suhogtatni, de virágokat is szórt azok elé, akiket szeretett és akik erre magukat érdemessé tették. Az ő vezércikk-irói tolla mindig költői penna is volt, a jósnak, a vátosznek ihletett szerszáma amelyből eszméknek, gondolatoknak, képeknek és meglátásoknak szinte kiapadhatatlan bőségü folyama áradt. - Mindent a magyarságért és mindont a szabad gondolatért: ebben a két nagy, szinte végtelen dimenzióban teljesedett ki az ő élete. Annak a félévszázadnak, i.mely a 67-es kiegyezéstől a világháborúig terjedő korszakot felöleli, alapvotő érzése a magyar lelkekben kétségkívül a történeti rondithetotlonség érzete volt, A dinasztiával megbékélve, nagy nemzeti hagyomá• nyait a modern államalkotás folyamába beágyazva,gazdasági ós kulturális erőit szabadon fojl^sztvo, olyan fejlődésnek indult a ferencjózsofi Magyarország, amely lendületben és tartalmi gazdagságban szinte páratlan volt. Évtizedek A alatt, évszázadok mulasztásait hozta tie, egyszerre részese lett az európai Y\ kultúrnépek nagy szellemi közösségének,, erkölcsi és emberi szolidaritásának, \\s 3 U SY hefolé, mint •kifelé hatalmas íppitő erővel sikerült kimunkálnia azt a i nyugatouróp.-.i poziciót^ amely' bevehetetlen vára a magyarság történeti megmaradásának j i . /Folytatása következik./
