Magyar Országos Tudósító, 1934. január/2
1934-01-16 [090]
MAGYAR 0R3Z GOS TT TT jdSITó Kézirata Ötödik kiadás Budapest, 1934- január 16. f '? XVI. évfolyam, 12. szám. EGYHÁZI. HÍREK /Érdekes előadások a liberalizmusról, szabadkőművességről, unitár izmusról,, szektákról a budapesti orszígos református konferencia első napján. Folytatás ./ közösségekkel való gyakorlati összefogás. Hangoztatja még, hogy nagyon sok deró komoly, hazafias embert ismert a szabadkőralvesek között,^a ml hibánk, hogy nem tudtuk megadni nekik legalább ugyanazt a szeretetet, amelvet ők a páholyokban találtak."Utal tavasz püspök ujévl beszédére, hogy^élet-h^lál harcban állunk, vagy megáll, vagy elvisz a magyar reformátusság. Ha nem ébredünk £3l 0 ^£9J?atlakozott ehhez az állásfoglaláshoz maga az előadó ls -, az összetartó/szerepét tovább nem érvényeslthefc^Uk, pedig erre szükségük van a római kathollkus testvéreknek ls. A Kálvinszövetségek lehetnének azok az alakulatok, amelyek pótolják és abszorbeálják a szabadkőmlves célokat ls, a kongregációkat ls • Krisztus tegnap e's ma és mindörökké ugyanaz marad, a kibontakozásnak. Is csak ez lehet zt'szlója, jeligéje. B. P a p István teológiai tanár köszönte meg Patay Pál dr. fejtegetéseit. A keddi délelőtt utolsó aktusa a budapesti teológiai akadémia volt hallgatói bar'ti szövetségének közgyűlése volt. Varga Sándor esperes meghatott szavakkal - amelyeket az egybegyűltek állva hallgattak végig - emlékezett meg a szövetség tavaly elhunyt alapit-járói, Hamar István professzorról, akinek minden gondolata Ú lelkészek anyagi elhagyat ott ságának enyhítése körül forgott, emlékezetét mindig meg fdgják Setzni, hangoztatta az esperes. tzután elparentálta a baráti szövetség többi halottját. ü o e k e y Sándor dr. teológiai tan.-.r, mint ügyvezető igazgató számolt be a szövetség elmúlt esztendejéről. Az esti gyűlést Sz llágyi Béla őcsényl lelkész nyitotta meg, s fölkérte a mai harmadik előadót: Budai Gergely dr.teológlal m.t_nárt, a budapesti vullástanltó lelkészek testületének, a pletizmusról ? "élt.:.láno. keresztyénség"-ről és a szektákról szóló előadásának megtartására. Figyele íreméit ó megállapításokat tett Budai dr.a vallásos ébredés régebbi forrná" ml;. hltvallásnólküll, határozatlan keresztyénekről,azután le szögezte,hogy az jg^háznak magának kell kielégítenie a szekták követőinek lelki éhségét, amely testvéri közösségre, komoly vallásosságra,az azonos lelkűek társaságára áhítozik. Az egyház feladat a,hogy azt tegye minden életnyllvánulásában, amit Krisztus tenne, ha ma élne. Ez az egyház ujabb felfedezésével egyenlő, ez az Igazi lényegére való réébredés. Vegye komolyan ömganát az egyház, nemzeti szempontból ls akkor ismerik el és Így találja meg éspedig az egyházban a maga lelki táplálékát pletlsta,lagymatag keresztyén és szektárlus ls. Forgács Gyula,a budapesti Skór Misszió magyar lelkésze a fieformátus egyházi ébredés jelenlegi helyzetéről beszólt.Az ébredésnek két arca van: egy l3tenl és egy emberi, amott látjuk az újjászületett, megújult embert,akinek munkáját azután az innenső oldalon tapasztalhatjuko Az elmúlt harminc évben, Így szólt Forgács lelkész, óriási haladást tett ez az ébredés, nagy Intézményei; léte sültek, templomok, iskolák roppant sora, fellendült az egyházi irodalom,teolÓL,lal és népies vonatkozásban egyaránt, uj fejelzeteket mutat a gyülekezeti élet. Es mindezeknek kézzelfogható eredménye a református egyházi uj törvénykönyv,amely határozottan lelkibb tartalmú, blbllkusabb minden eddigi magyar református codexnél. Mindez csodálatos eredmény, s ezt főképp az idősebb nemzedék lát ja, amelyhez ./ az előadó ls tartozlk.Nemesak minden omberl reménységet elégíthetnek ki ' /., ezek az eredmények,hanem Istennel szemben mélységes hálára késztethetnek. // Mégis sok félbemaradt akarást ls látunk, sok az egyházi egyesület,a gazjf daságl válság is túlságos erőpróbák elé állította az egyházat, i! /folytatása következik/
