Magyar Országos Tudósító, 1933. július/1

1933-07-13 [080]

— MENNYIT SZÁMÍTHAT FÖL ÜZEMIKIADÁSAIRA AZ ÜGYNÖK VAGYA BIZOMÁNYOS KÜLÖN KIKÖTÉS NÉLKÜL IS? A Shell kőolaj r.t, megbízta Szigeti Frigyes pécsi gyógyszer és zt, hogy pécsi kir endeltsógót vezesse. A gyógyszerész meg is kezdte működését, de végleges szerződést nem kötöttek, mert egyes pontokra nézve nem tudtak megegyezni. Nem kötöttek külön megállapodást arranézve sem, hogy a gyógyszerész üzemi kiadásokra milyen , összegeket fordíthat, Rövid idő ' után megs zakadt a részvénytársasága gyógyszerész közt az üzleti összeköttetés, mire a gyógyszerész jutalék és üz emi' kiadások cimén érvényesítette Igényét a részvénytársasággal szemben. II6000 pengőt követelt, amelyből a kúria végső fokon 16574 pengőben állapította mog a pécsi gyógyszerész jutalék és egyéb igényeit. "A kúria érdekes megállapításokat tett Ítéletében, arravonatkozóan, hogy kül"' kikötés hiányában az üzemi kiadások megtérítését milyen mértékben ke vetélheti a bizományos vagy az ügynök. A kúria megállapítása szerint a bizományos csak'azokat a kiadásokat számithatja fel jogosan - külö: kikötés nélkül is,-amelyek olyan természetűek, hogy azoknak eredményeit nemcsak a bizományos, hanem a megbizó is élvezheti. A kúria álláspontja szerint ilyen megtérítendő kiadások közé nem sorolhatók azok _ amelyek rendes üzemi kiadások, amelyeknek gazdasági hatása az üzleti összeköttetés megszűnte után már nem szolgól " a megbizó javara, A bizományos, vagy ügynök a folyó kiadásokat-ellenkező megállapodás hiányában -a rés zére biztosított jutalékból köteles fedezni./MOT / H. ---A MAGYAR BÜNTETŐ JOG ALAPJÁN KÉSÉÜL ; A CSEHSZLOVÁK HALÁLBÜNTETÉSRŐL SZÓLÓ TORVÉNYJAVASLAT. A csehszlovák iga zaágügyrainiszteriurabai . olyan törvényjavaslatot dolgoztak ki, amelynek "az a célja, hogy az egész köztársaság területén egységesítse a' büntetőjogot éspedig túlnyomórészt a'Szlovenszkón és Ruszinkában érvényben lévő magyar büntetőjog alapján. A törvényjavaslat a büntetőjognak a halálbüntetésre és az életfogytiglani fe gy házra vonatkozó rendelkezéseit megváltoztatja. A régi magyar jog alapelveit teszi magáévá a törvényjavaslat és mint a cseh sajté egyöntetűen megállapítja, azért, mert a magyar büntetőjog a gyakorlatban jobban bevált, bánt a történelmi országokban érvényben lévő régi osztrák büntetőjog. A régi magyar büntetőjog a halálos it életeknek szabadság büntetésre való átváltoztatását teszi lehetővé, mig az os ztrá

1jog nem. Statisztikai adatokkal mutatják ki, hogy a liberálisabb magyar törvény következtében a bíróság Szlovenszkón és Puszinkéban a halálos Ítéletek helyett szabadságvesztés-büntetést mérhetett ki, mig a történelmi országokban a bíróság kénytelen volt sokkal több esetben halálos ítéletet kimondani. /MOT/ K.