Magyar Országos Tudósító, 1933. június/2

1933-06-17 [078]

ZU ZUGLIGETI VILLAMOSSZEREN CS ETLENSEG /Folyt .4 .kiadáshoz . / , Addigi prakszisa alatt megtörtént néhányszor, hogy a lejtős pályán a kocsi pár métert megcsúszott a sikosség miatt, de a kocsit mindig sikerült lefognia. Amikor az apáca a két kisgyermekkel fölszállt á kocsira és a lejtős pályán megindultak, kipróbálta a villanyféket, amely jól működött. Később azonban pár méter után. zuhanást érzett, a kocsi megcsúszott és attolkozdve az összes fékeket kipróbálta, de semmi sem sikerült, A sebesség folyton növekedett a homokozás ellenerő. A zalai meg állónál sem sikerült a kocsit megfognia és igy a kanyarnál a kisiklás e Ikerülhete tf> lennek látszott. Az elnök kérdéseire igen aprólékosan magyarázza a vádlott, hogy a rohanás közben hegyen próbálta ki a z egyes fékeket, amig aztán egyszerre agy ütést érzett a fején es eszméletét vesztette. Amikor magához tért, sikoltozást hallott és látta, hogy az apáca a padon fekszik az egyik kisgyerek derekát átölelve, A másik gyerket sehol so látta, Ö" erre a gyereket lesegítette a kocsiról, közben megint rosszul lett és elvesztette eszméletét Fején és arcán szenvedett sérüléseiét, amelyek négy hét alatt gyógyultak. Elmondotta még a vádlott, hogy a kalauz a kocsi rohanása közbon nem volt az ő segitségére, egyszer szaladt ki csak hozzá előre, ijedten k érdezvo:" Mi az, nem tudunk megállni?", aztán visszaszaladt a hátsó perronra. Az elnök megkérdezte a vádlottat, hogy nem éreztc-e azt, mint hogy ha a kalauz a hátsó kézifékkel lefékezte volna a kocsit? - mire Törzsök kijelenti, hogy ezt nem érezte. Rajág Lajos, BESZKÁRT műszaki tanácsost hallgatták ki ezután első tanúképpen. A szerencsétlenség után félórával már kint volt a helyszínen és gondosan szemügyre vett mindent. Vallomása szerint először lecsúszásra gondolt, amikor aztán a pályát sz utolsó szakaszon megvizsgálta, megállapította, hogy körülbelül nyolcvan méter hosszúságéin, a bal sint a BESZKÁRT emberei előzőleg már behomokozták. Abból a tényből, hogy a s inon lepénysz erüon volta a homok elhelyezkedve, azt következtette, hogy a kerék gördült^ tehát nom csúszott a kocsi, mert utóbbi esetben a kerék lesodorta volna a homokot a sitiről* Az egész pálya száraz volt és körülbelül 3 fok Celsius volt a hőrméséklot. /Folyt köv./ Ma. ' — BERGER MÓR VOLT BANKIGAZGATÓ CSALÁRD BUKÁSI B'LNŐGYE. A büntetőtörvényszék Schirilla-tanácsa ma tárgyalta Berger Mór volt bankigazgató csalárd bukási bűnügyét, A királyi ügyészség Berger Mór, a Mercur pénzváltó bank volt igazgatója ellen' családi bukás büntette cinén omelt vádat, A vád szerint a Mercur pénzváltó bank öt külföldi biztosító társasággal együttesen 1925-ben"Manes" néven megalapította a Magyar-Német-Svéd Biztositó Részvénytársaságot, melynek Berger Mór igazgatóáágl tagja volt, A Manes fizetésképtelenséget jelentett bo s ekkor a Mercur, melynek Berger Mór vezérigazgatója volt, a Manest többszázmillió koronával megterhelte és ezáltal a Manes hitelezői elől nagy összeget elvontak. A tárgyaláson Berger Mór kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek magát. Hangoztatta, hogy a Manesnél semmiféle funkciót nem végzett. Szerinte a Mercur bank a Manes számára nagy összegekot folyósított,, eehat a banknaák nagy követelései voltak a biztositóval szemben.-A Manes azért bukott meg, mert külföldi hitelezői megvonták a hitelt. A biztositóalapitásra szerinte a Mercur nagy összegeket ráfizetett,. Védekezése során részletesen felsorolta, hogy a bank milyen pénzügyleteket bonyolított le a Manessal kapcsolatba n és hangoztatta, hogy somniféle bűncselekményt nem követett el.- /Folyt.köv./ P. -- - KÉNYSZEREGYEZSEG. Könlg Ármin /Vörösmarty-utca 48./ szatócs ellen a törvényszék moginuitotta a kényszeregyozsógi eljárást. Vagyonfelügyelő Zsűrik János dr. ügyvéd. Követelések bejelentése július 7-ig az OHE-nél. /MOT/