Magyar Országos Tudósító, 1933. május/3

1933-05-23 [076]

/llXXfBLUIU JONES ELő/.DÁSA A KÜLÜGYI TÁRSASÁGBAN. P o 1 y t a t á 3 1./ L 1 0 v? o 1 1 7 n Jones megköszönte az üdvözlő szavakat, s elmondotta, hogy alig lehet valahol annyi rokonszenvet találni az angol nép, nyelv és irodaion iránt,, mint Magyarországon, Minden c r ej ével arra fog törekedni, hogy az angolok is negisnerjék Magyarországot és azt a helyzetet, aníbe az országot a békeszerződés döntötte. Magyarországon azt tapasztalta, hogy ninden embor lelkébe nélyen bele van oltva a na-' gyar élni akar ás gondolata, az ilyen nemzetnek nem kell félni a jövőtől. Éljenzés és taps fogadta ezeket a 3zavakat

r és ezután Llewcllyn Jones megtartotta több mint egyórás előadását, a kisebbségi kérdésről. Mélyreható tanulmányszerü fejtegetéseiben végigment a kérdés egész történetén és a meggyőző érvek egész J ' sorával mutatta ki, hogy a kisebbségi kérdést Európa jövője és a világ békéje érdekében mai állapotában meghagyni nem lehet. Különösen közép- és kelet-Európában éleződött ki ez a kérdés és állandóan fenyegeti a békét. A politikusok számárctmind inkább nyilvánvalóvá lesz, hogy az 'utód államokban sokkal rosszabb bánásmódban részesülnek a kisebbségek, mint amilyen sorsuk azelőtt Nagymagyirországon volt. Ismertette a kisebbségek részérc szerzödésilag biztosított jogokat és hangsúlyozta, hogy Nyugatcurópában a nagyközönség 3Zin.tc el sem tudija képzelni, hogy az irott jogokkal szemben milyen szenvedéseket kell' eltürniök az idegen fenhatóság aTá került kisebbségeknek Európa keletén. Ö \7olsb5l származik, s mint a kelta fajhoz tartozó Wels kisebbség tagja, bizonyíthatja, hogy a wclsz-kérdés megoldása Angliában tökéletes. A történcin folyamán a welszok mind több jogot kaptak és most széleskörű önkormányzatot élveznek és a nyelvhasználat kérdése is mintaszerűen van megoldva. A wels példa bionziyjt, hogy a kisebbségi kérdésnek igenis van mind a két felet kielégitő helyes -rendezése. Az ir, francia-kanadaty délafrikai és indiai nemzetiségi kérdések ismertetése utón az előadó rámutatott arra, hogy a kisebbségi kérdés felfogása a háboruelőtti időkhöz viszonyítva fejlődésen ment keresztül, Nem lehet szó tdbV erőszakos beolvasztásról, sőt'éppen a jogok megadásával lehet biztosítani a kisebbségek lojalitását. Szcrződéscllenes kezelésül: miatt a keletourópai kisebbségek sok panasszal fordulnak a Népszövetséghez. Ezek a pan-szok azonban nagyrészt nem nyernek megfelelő elintézést. Ez nem maradhat igy, mert a kisebbségek elkeseredése állandóan nő. Mi a kérdés megoldása? Meggyőződése szerint a kisebbségvédelmi rendszert a béke és a nemzetek'közötti megértés érdekében ki kellene terjeszteni valamennyi államra. Ez hozzájárulna ahhoz, hogy ázol: az államok, amelyekben nagyobb fontosságú a kisebbségi kérdés, jobban megfeleljenek kötelességüknek. Ez a rendezés uj légkört teremtene és a Népszövetség munkáját megkönnyítené. Egyes államok azért nem javítottak kisebbségeik helyzetén, mert tudták, hogy - a panaszokat a Népszövetség a • t kérdés mai kezelési módja mellett ugy sem tudja rendezni. Kisebbségi bizottságot kellene alakítani a Népszövetségben, s már maga az a tudat, hogy ez a bizottság kiszállhat egyes országokba, nagy- • ban javítana a helyzeten. A kisebbségi kérdés rendezése sürgős, s egyike a legnagyobb kérdéseknek, amelyekkel a Népszövetségnek szömbe kell néznie. A kérdés kielégítő megoldásától függ többmillió embernek a boldogulása, különböző európai államok jobb viszonya egymáshoz, és a világ békéjének az előmozdítása. A.z előadást a megjelent ok nagy tetszéssel és tapssal fogadták. Ezután Nagy Emil köszöntő mog Llewcllyn Jonesnak az előadásait és a magyarság sorsával szemben kifejezésre jutott nagy megértésért. Ha a kiváló előadó - mondotta - meglátogatja Budakoszit és a fővároskörnyéki többi sváb községet, meg'fogja látni, mennyire nem nyomta el Maj/ gyarprszág a maga kisebbségeit. fi Llewcllyn Jones előad ésa után megtekintette a Parlament V' épületét. Holnap Pécsre utazik és a Revíziós Liga ottani közgyűlésén mond beszédet, /MOT/X-R