Magyar Országos Tudósító, 1933. május/2
1933-05-15 [075]
/A 1Y0S1 közgyűlése, Folytat .á s 2 é/ . - Minél nblíotb a helyzetünk, annál inkább kell vigyázni az iaogek egyensúlyára. Nem. szabad az álet nekézsőgcitSl megijedni, nort ogy nemzet,'amely öntudatos Hetet ál, nyugodtan neket a történelem országútján előre. Különösen nincs ok a félelemre akkor, ka a sorsközösség gondolatát, áz őszinte,' nemzeti szolidaritás gondolatát mindnyájan teljesen átérezzük, ka együttműködik a munkaadó ós a munkás abban a tudatban, hogy elválaszthatatlan az útjuk, elválaszthatatlan az érdekük, ke adjanak hitelt tehát semmiféle " j ól ér t es ül t", vagy "kevésbé jól értesült" forrásokból szár-r mazó hir éknek, mig a kiovatalos tényezők nem nyilatkoznak. lágyakor s zágon kedvenc szokás az, hogy zavart próbálna]: kelteni biz ony o s „ka c s ák éregetésóvel a politikai életben, De ne spekuláljon, itt senkisom hosszra, sem besszre, a'magyar életre spekuláljon"jk*riort_ ez az egyetlen helyes magyar spekuláció, /Viharos éljenzés ós taps./ f ~- u r^-l< H.A/Ú' m 1924-ben is azt mondottam, s ma is azt vallom, hogy az ipar a magyar élet integráns része. Hiszen már a tudományos elmélet szerint sem lőhetünk egyoldalú mezőgazdasági állán, mert lakosságunknak sűrűsége messze túlhaladta azt a mértéket, ameddig tisztán mezőgazdaságból meg lehetne élni. /" gy Van! ügy var.l/ De földrajzi helyzetünk és kultúránk is arra predesztinál bennünket, hogy iparunkat fontos szerephez juttassuk. Magyarországnak ozórt nemcsak mezőgazdasági mintaországnak kell lennie, de olyan iparra is szüksége van, amely arányban áll mezőgazdasági termelésével, a piacok felvevőképességével ós amelynek tendenciája inkább Kelet, mint Nyugat felé irányul, - ami azonban nem zárja ki azt, hogy Nyugat felé is ne aspiráljunk, mert résztvonni a nemzetközi versenyben megtisztelő a magyar iparra nézve, mely méltó erre a részvételre. Ha a magyar árut a magyar teremtő erő: a magyar mérnök, a munkaadó és a munkás összhangba hozott munkája versenyképessé teszi a nyugati piacokon is, én fogok örülni ennek leginkább, /nagy éljenzés és taps./ - A kormány kötelessége az, hogy megértesse mindönkivel,hogy iparra szükség van ebben az országban, do természetesen csak olyan mértékben, amennyire ezt a magyar gazdasági élet speciális teherbiróképessége megkívánja. Majdnem azt mondanám, hogy a mai súlyos gazdasági helyzetben bizonyos fokig óvakodni kell attól, hogy merész vállalkozásokba bocsátkozzunk. Nem akarom kimondani a szót, de mégis kimondom: ,A*z "ipari numerus rláúsus". bizonyos fokig helyénvaló /rltalános helyeslés/, mert különben agyonltonkarráljuk egymást, oxisztenciákat terceltünk, amelyeket később le kell rombolnunk és ezáltal óriási szociális ós gazdasági bajok okozói leszünk, knnek az "ipari numerus clausunak", azaz az egyes iparágak torén a ta.ltengés megakadályozásának a kormány ós' az érdekképviselet együttes megfontolt munkájából kell adódnia, /általános helyeslés./ Az érdekképviselet azért szükséges hozzá, mert az élet követ élményeit számontartani inkább t tudja maga "^jaz életben élő érdekképviselet, mint a kormány, á kormány működésének sikere mindig attól függ, mennyiben értik meg azt az életnek azok a tényezői, - igy az érdekképviseleteik - amelyókért c munka folyik, s ezek mennyiben hajlandók vele olyan munkát végezni, amely tényleges eredményhez vezet, A kormány feladata, hogy igy mondjami^rajonirózni a dolgokat^" meglátni ós•megérezni, hogy mely iparágra hol, mikor, milyen súlyt kell vetni. / T Jgy van! ügy vanl / A másik feladata az, hogy megteremtse minden termelőágnak és igy az iparnak is a reális életlehetőségeit,- Hogy megnyissa az energiaforrásokat, biztos itsa a nyersanyagot ós a hitelt »• /Taps ./ Ha otekintetben a kormány helyes politikát folytat, s ha ezáltal az ipar területén is helyesen rakja le a termelőmunka alapjait, mog vagyok róla győződve, hogy a prosperitás lehetséges ós annak ideje elérkezik. /Ugy van!/ /kgy van! Nagy tetszés!/ Nagyon kényes kérdéshez érkezem most: az árkórdóshez. /Halljuk, halljuk!/' - Tőlem, akit annakidején, mint "d iktátor jelöltet" emlegettek /élénk derültség/, mikor kormányra jutottam, áe kan azt kívánták, , hogy brutálisan lépjek fel ebben a tekintetben, s mindenféle olyan intézkedést vártak tőlem, amelyek a brutalitás jegyét viselték volna magukon. Már pedig - éri azt tapasztaltam, hogy mindent lehet brutalizálni, CSa|c a szellemi életet és a gazdasági életet nem. /Viharos éljenzés és taps,/ A lelki adottságot, a szellemi készséget, a gazdasági élet ezer-' ós ezer vonatkozását senkinek sem sikerült eddig brutalizálfii• /Ügy van, ugy van!/ /Folyt.köv./ *,.<"f »KÍ*ninn . l FVÉLTÁR
