Magyar Országos Tudósító, 1933. május/1
1933-05-10 [074]
C. törvényszéki kiadás. Budapest,1933 . május i 0 . A RENDŐRÖK KÖZÖTT' KiRASI K EGY GYERMEK ATYJÁT. Hónapokkal ez; lett Buráti Lídiának gyermeke született. Az anya bemondása szerint az ujszülö t atyja Batyányi Károly 2518 számú rendőr, aki a Szerb utcai kapitányságon teljesit szolgálatot. A közgyám megbízásából Latkoczy Imre dr/ügyvéd apasági kmresetot indított a rendőr ^ ellen. A bíróság Batyanyi Károly 2518 számú rendőr nevére kinllitott idézést küldött a Szerb utcai kanitanys ágra, ahonnan azzal jött vissza az idézóálap, hogy a kapitányságon ilyen nevü és számú render szolgálatot nem toijesit. A biröság a rendórföparancsnokság utján próbálta megideztetni a tárgyalásra a rendőrt, de ez a kísérletezés is eredménytelen maradtj ugyanis a r-nderfőparancsnokság átirata szerint Batyányi Károly nevü 2518 számú rendőr nincs. A gyermek ós : z .nya érdekében meg kell találni ez apát, ezért Latkoczy Imre dr, az árvaszék utján ujabb átiratot intézett a rendőri ópar ancsnoksaghoz. Ebben az iratban kérte az ügyvéd, hogy adjon módot a rendőrf öpar ..ncsnokság a gyermek atyjának megtalálására . Kerté rendelje el a főparancsnok a budapesti államrendőrség valamennyi rendőrének sorbaállitását, hogy Buráti Lidia kiválaszthassa a rendőrök közül azt, aki gyermekének atyja. Az apak:r-sesnok még május 17-ke előtt meg kell törté mi, mert a biröság május 17-érc tűzte ki a polgári per tárgyalását és ezen a tárg; aláson már az a rendőr szerepel alperesként, akit a leány kiválaszt. /MOT/F. AZ ELB0C3AJTOTT URADALMI SZÁMTT3ZTNÖ ARDEKES PÖRE EST1RHAZY TAMÁS GRÓF ELLFN. Stumpf Margit magánt is ztvise lönő tizenegy éven keresztül mint uradalri számtiszt működött Esterházy Tamás gróf pápa-ugodi hitbizományi uradé' mában. A tisztviselőnő az utóbbi időbsi betegeskedett, ugy hogy a gró..' jószágkormányzósága elha tar ózta, hogy nyugdíjazza. Stumpf Margit a f e] ajánlott nyugdij - havi 5o pengő - mértékével nem volt megelég edv e, ez ét polgári pört indított' a grófi hitbizomány ellen. A keresetben a számtisztnő, ügyvédje: dr. Rónyi Nándor utján, egyévi felmondási időt,egyévi fizetéses betegszabadságot es havi 15o pengő nyugdijat követelt. A gróf, illetve a hitbizomány megbízásából dr. Csoknyay János uradalmi főügyész a kereset elutasítását kerté. Első fokon a pápai kir. járásbíróság tárgyalta a pört s nagyjából és egészében helyt adott a felperesne keresetének; megítélt számara egy évre szóló felmondási illetményt, egyévifizetéses betegszabadságot és havi 15o pengő nyugdijat. Az itelet megckolásában a a járásbiroság kiemelte, hogy a pörben egy ötvenötezer hold földbirtokkal biró, nagyvagyonu arisztokrata áll szemben egy teljesen vagyontalan, szegény volt hivatalnoknővel, ugy hogy a méltányosság elve o.lapján indokolt a kereset száz százalékos honorálása. Ez ellen az Ítélet ellen a hitbizományi, ügyész fellebbezett s igy az ügy a YOSZprémi törvényszék elé került. A másodfokú birósag csupán hathonapi felmondási illetményt és havi 5o pengő nyugdijat Ítélt meg Stumpf Margitnak. A kúria Thott-tanácsa ma tárgyalta a pört s általában kelyberhagyta a másodfokú végha taro z atot. Rámutatott a kúria a végitélet aegokolásában, hogy felmondási illetmény szolgáltatására az alperest az általános magánjogi szabályok kötelezik s arra való tekintettel, hogy a felperesnő az uradalomban fontosabb munkakört látott el, a felmondási időt a kúria hat hónapban szabta meg. Ezzel szemben azonban nyugdij fizetésére semmiféle törvényes jogszabály sem kötelezi a grófot, ugy hogy az a nyugdi jöss zeg, a mit az alperes méltányosságból önként felajánlott, a birósag által nem emelhető. /MOT/ Ky.
