Magyar Országos Tudósító, 1933. április/3
1933-04-26 [073]
A EARóGS UTCixI ELÖLJÁRÓSÁG ELŐTTI TÜNTETÉS. 1932 július 28-án este 9 óra kerül egy kisebb csoport beverte a Baross utcai elöljáróságnak három ablakát és éltette Sallait és Fürstöt, A rehderök közeledtére a körülbelül lo emberből álló csoport szétszaladt, de e-lszrrt egy nagy csomó röpratot, amelynek tartalma a burzsoázia ellen*, izgatcfc't, A rendőröknek sikerült két munkást elfogni, akik a Baross-kávéház egyik pincérének állitása szerint a tüntetők ko^é tartoztak. Ma foglalkozott a törvényszék Gzemák tanácsa a Lengyel Antal István ellen magánosok elleni erőszak büntette és izgatás vétsége miatt emelt váddal. A vádlott, akit dr. Pataj Sándor védeti tagadta, bogy ö a tüntető osepertban résztvett volna és hegy a bűnjelként -felmutatott izgató tartalmú röpcédulát az ó zsebében találták volna. Minthogy a tanuk nemismerték fel a vádlottban az akkor elfogcttak e yikét sem, a kir. ügyészség a vádat elejtette, mire a törvényszék az további eljárást megszüntette.. /MCT/P. OSTOR JóZSE? KÉPVISELŐ RÁGALMAZÁSI TŐRE LENPVAY ISTVÁN ES BE RE NY 1' 3ÁNTCR TR.. ELLEN.. Az Íj Nemzedék mult év január 29-iki számában Lendvay István "pánik a zsebekben" cimen, Berényi Sándor dr. pedig március elején" Ostöa zsef 'tlgyvédképviseló' lesz az összeférhetetlenségi javaslat el<á dója cimen cikkeket Írtak, Ezekben az összeférnetetlnnségi törvényjavas lattal foglalkozva, támadást intéztek Őstör, mint a javaslat előadója ellen és többek között azt irték, hogy érthető meghökkenést keltett p olitikai körökben és érthető aggodolamra adott okot az, hogy ostor lesz a javeslat e őadöja, mert rassákézben látják a javaslat sorsát. k cikkekben foglaltak miatt Őstör József feljelentésére sajt ü utján elkövetett rágalmazás és becsületsértés cimén indult meg az eljárás a hirlapirók ellen, kikhok ügyében ma tartott tárgyalást a büntető törvényszék Tcreky tanácsa, őstör József dr. személyesen is megjelent a tárgyaláson,' jogi képvisw ló jével: Sajó János dr,-al, mig a vádlottakat Grün Béla dr, ügyvéd védte. A cikkek ismertetés a után elsőnek Lendvayt hallgatta ki az elnök. Lendvay tagadta bűnösségét és azzal védekezett, hogy cikke megírásánál tulajdonképpen jogos önvédelem is vezette, mert az U.j Nemzedék volt az első, amely az isszeférhetetlenségi törvény szigorítására vonatkozó javaslatot nyilvánosságra hozta, a. kép vis o lök k c zül többén Így például Őstör azonban nyilatkozatot adtak annakidején és kétségbevonták a lap jóhiszeműségét, Te közérdeknek tartja azt, hegy az ü gyvédi gyakorlatot folytató képviselők értsék meg végre, hogy a köz életi purifikáció teStntetében nem te he t jük^oket annak a gyanúnak, hogy, mint. képviselők ügyvédi ténykedésük közben bizonyos előnyökhöz jutnak, - En - mondotta védekezésében Lendvay - Peák Ferenchez tartottam mag mat, akitől egyszer egy fiatal képviselő a parlamentben magkérdezte, hegy bankár lehet-e képviselő? "igen Öcsém, lehet képviselő a bankár, csak a képviselő nem lehet bankár ,! válaszolta erre Leák Fc renc . Lendvay kijelentette rég, hogy cikkével csak alá akarta támasztani a javaslat tervezőjének Zs itvay Tibornak, valamint Károlyi Gyula ackori miniszterelnöknek purifikációs törekvé : seit. Egyébként a valóság bizonyításának elrendelését kérte. Berényi Sándor dr. szintén tagedta bűnösségét és védekezé ..' ben elmondotta, hogy a s zóban forgó törvényjavaslat nagy nyugtalansá keltett a képviselők között, különösen akkor, an ikor megtudták, h og: a javaslatnak eloedója Őstör Józsof lesz. Ezeket az aggodalmakat akarta ő kifejezni, amikor inkriminált cikkét megirta. Egyébként a maga részéről szinten kérte a valódiság bizonyításinak elrendelését, Grün Béla dr, védő terjesztette ezután elő terjedelmes bizonyítási indítványát. Arra vonatkozólag, hogy Őstör József előadói dezignálása után a Házban különböző kijelentések hangzottak el, amelyek a cikkben körülirt nyugtalanságoknak és aggodalmaknak adtak kifej-ezést, kérte Grieger Miklós, Eckhardt Tibor, Homonnay Tivadar.,. Rakovszky Tibor, Erdélyi Aladár, Petrovácz Gyula, Rassay Károly, Andaházi Kasnya Béla, Müller Antal, Pinyés lajcs. Friedrich István,
