Magyar Országos Tudósító, 1933. április/3

1933-04-25 [073]

Kézirat ,. Tizenkettedik kiadás, ~ J/) 0 —- • Budapes:, 1933. április 25. TV*' XV. évf olyam,'92. szám. KOZMA MIKLÓS ELŐADÁSA AZ ORSZÁGOS NEMZETI KLUBBAN AZ EURÓPAI ÁLLAMOK KÜLPOLITIKAJÁNAK IRÁNYVONALAIRÓL. nak> Az Országos Nemzeti Klub/Kedden este az Országos Kaszinó földszinti termében megtartott szokásos összejövetelén vitéz lovcldi K o z m a Miklós miniszteri tanácsos, a Magyar Távirati Iroda elnökigazgatója tartott rendkívül érdekes előadást: "Az európai államok külpolitikájának irányvonalai" cimmol. Az összejövetelen magjelentek Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter, Hóman Bálint kultuszminiszter és Kánya Kálmán külügyminiszter ls, továbbá ott voltak Karafiáth Jenő, Bernát István,Preszly Elemér, Darányi Kálmán, Kelemen Krizcsztom, Raffay Sándor, Nagy E'mil, .Váry Albert, Zsitvay Tibor, Tómcsányi Vilmos Pál, Kelemen Kornél,' Lif j .l'lassi'ch Gyula báró, ITrtoán Gáspár báró, Kratochwill Károly, Zsilinszky Endre, Dabasi Halász Lajos, Tasnádi'Nagy András, Erődi-Harrach Tihamér, Darányi Gyula, Masirevich György, Benedek Zsolt, Papp László, Magyar Kázmér, Rltoó.k Ferenc, Gorevich Tibor, Krúdy Ferenc, Gcmöry-Laiml László, Mattyasovszky Kaszián, östör László, Krúdy Andor, Csorba László, Cholnoky Jenő, Sebestyén Jenő, Szukováthy Imre, Schil- • •ling Zoltán és még sokan mások közéleti előkelőségeink közül. K o z m a Miklós előadásában először az úgynevezett semleges államoknak, tehát a Skandináv ás Balti államolaaak, továbbá Finnországnak külpolitikáját vázolta. Hangsúlyozta, hogy ezek az államok komolyan veszik a'népszövetségi gondolatot, tehát ugy a politika általános kérdéseiben, mint sek részletkérdésben is értékes támogatói lehetnek a ráris-körüli békékben másodosztályúvá degradált nemzetek politikájának. Ezután röviden ismertette azoknak a balkáni államoknak külpolitikáját, amelyek nem tartoznak a kisentente-hez, majd nagy vonásokban vázolta a nagyhatalmak: Olas-zország, Anglia, Franciaország és Németország külpolitlkájának irányelveit, különös tekintettel KözépEurópa és Magyarország kérdéseire. Kitért az uj német helyzetre, s kifejtette ennek várható hatását Európa külpolitikai kérdéseire. Foglalkozott még Cr03zország ázsiai.és európai politikájával, végül a kisentontc. és Lengyelország külpolitikájával foglalkozott, különös tekintettel M a g y ar or s z ág r a-. Az előadást vita követte, amelynek végén Kozma Miklós rámutatott arra, hogy Magyarország külpolitikai helyzete minden neh'.zség dacára is javulóban van, megcsonkitottsága dacára a Dunánodencében. kulcs-helyzetet foglal cl.Középourópában Magyarország'önkéntes hozzájárulása nélkül semmiféle megoldás nem képzelhető el. Az előadás és a felszólalások után mégegyszer felszólaló Kozma Miklóst a jelenlevők hosszan ünnepelték. /MOT/vr-SzM