Magyar Országos Tudósító, 1933. április/3
1933-04-26 [073]
—- WENJKKEIM L.iEZLó GRÚFOT CSALÁS ÍÍIAiTT FELJELENTETTÉK 3 k huK.OYET MA TA,RGYAL TA A JÁRÁS BIRÓ3AG. A btinte^S járás biros ogon Wamoscher Endre dr. járásbiró e lőtt hitelezési csalM vétségével vádol tan állott ma délelőtt Wenokhoim László gróf, akit gróf Széchenyi Bálintné született Baruch Margit jelentett fel. A grófné panaszában elmondotta, hogy 1927-ben és 192fi-ban összesen 2oo.ooo pengö kölcsönt bocsájtott Wonckhcim László gróf rendelkezésére, A gróftól váltókat, bekebelezési engedélyt és csekkeket is kapott. A váltókat több izben prolongálta, de 1931-ben felszólította a grófot, hogy fizessen, Wonckheim László azonban kijelentette, hogy nem tudja a váltóáat beváltani. Ezután történt, hogy a gróf által adott ós a Festi Magyar Kereskedelmi Bankra szóló csekkekkel megjelent a bankbau ahol kiderült, hogy a grófnak nem volt betétje a pénzintézetnél és a csekkek értéktelenek. Elment a telekkönyvi hivatalba, hogy a bekebelezés ügyét felülvizsgálja és ekkor látta, hogy az Ő általa adott kölcsönt nem abban a sorrendben kebele zték be, mint ahogy megállapodtak. A feljelentés alapján a királyi ügyészség lefolytatta a nyomozást _ és tekintettel arra, hegy fondorlatot nem látott a gróf részéről, az ügyet áttette a királyi járásbíróságra, ahol hitölezési csalás c imén vonják felelősségre Wonckheim Lászlót. A mai tárgyaláson Wonckheim László gróf személyi adatainak felvétele során elmondotta, hogy 188o-ban született^ nyolcezer katasztrá lis hold föld tulajdonosa, birtoka azonban jelenleg zárlat alatt van és jövedelme havi ezer pengő, - Nem érzem magam bűnösnek, - kezdte vallomás át a gróf. Annakidején megbiztam jószágigazgatómat, Eorvá tovic so t, hogy szerezzen számomra kölcsönt. Egy alkalommal megjelent nál am a jószágigazgató és jelentette, hogy szerzett pénzt és váltóikat iratett alá, Horvátovics ekkor azt mondta, hogy nem elég váltót adni, csekket is irjak alá. Feltűnt, nékem, hogy csekket is kérnek és meg is kérdeztem, hogy mire szükséges ez. Azt a választ kaptam, hogy a pénzkölcsönző kivánja ezt, mert az apjától ugy tanulta, hogy kölcsenadás esetén váltón kivül még csekket is kell adni, A csekket aláirtanu Később, 193o-ban, amikor szanatóriumba n b et egen feküdtem, is írét megjelent nálam a jószágigazgató, különböző pénzkölcsönüzletekröl tárgyaltunk ós ekkor mondta, hegy be- . kebelezési engedélyt is kell adnom, ha ujabb pénzt alnrok kapni. Pénz- • re szükségem volt, ezért hajlandó voltam arra, hogy a birtokomra a kclc sönt bekebelezzék. Nagyon rosszul éreztem magamat s azokat a levele kot melyeket elém tettek, ' ón aláirtam. Tudtommal nem volt arr a l szó,hogy milyen helyen kebelezik be ezt a kölcsönt. Az értéktelen csekkekre vonatkozóan meg kell jegyeznem, hogy ezek a csekkek a feljelentő tudtával fiktiv csekkek voltak. Kérem, ha nékem a Festi Magyar Kereskedelmi Bankban pénzem lett vclna, nem szaladtam volna másokhoz pénz után, hanem egyszerűen kivettem volna a bankból. Ebből is kitűnik,hogy a csekkérés fiktiv volt. Abban az időben mobil volt a vagyoni helyzetem, s ezt az is bizonyltja, hogy kőzve lenül a kölcsön felvétele után különböző bankoktól ötszázezer, sot egymillió pengös^köles önt is vettem fel. Futottak utánam, hogy pénzt kölcsönözhessenek. Én mindent tisztességgel kiegyenlítek, megfizetem az adósságomat, ha a gazdasági helyzet valamivel javul. Az ügyészi megbizett indítványozta Horvátovics jószágigazgató kihallgatását, majd a faljelentő: $ogl képviselője azt hangoztatta, hogy Wenckheim László gróf a feljelentő el ott kijelentette, hogy a Festi Magyar Kereskedelmi Bankban pénze van, ide folyik be birtoka , termésének eladása után a pénz. A védő bejelentette, hogy hozzájárul Horvátovics jószágigazgató kihallgatásához. A járásbíróság ezután a tárgyalást elnapolta. /MOT/ P.
