Magyar Országos Tudósító, 1933. április/3

1933-04-21 [073]

1. törvényszéki kiadás. Budapest, 19b3-, április 21, . A TÁBLA GONDATLAN EMBERÖLÉS ÓIMÉN SZAZ PSNGÖ FEN ZBÍ>NT..TÉSRL IT„LTE AZ URADALMI SRDÖÖRT. Wagner Sstván 32 éves uradalmi erdoór évek óta báró Orosdy Fülörné pilisszántói birtokán teljesített szolgálatot. Az 1931 év januárjának egyik^korán alkonyodó délutánján, az erdóőr a pilishegyi érdében, amely a báróné uradalmához tartozik, szembetalálkozott egy danolászó fiatalemberrel, akit figyelmeztetett, hogy a hatósági uton járjon, ne r eöig az uradalom magánutján. A fiatal férfi - névszerint Skripek Márton napszámos - vonakodott a felhívásnak eleget tenni, ebből éles szóváltás támadt, majfl. az indulatos Skripek rátámadt a fegyveres erdőörre, Eulakodás folyt a töltött fegyver birtokáért közöttük s a verekedés során a puska elsült, Skripek Mártont a lövedék a hasán találta el és r'ögtönös halálát okozta. Wagner István ellen szándékos emberölés "•imén indult meg a bűnvádi eljárás. A vádlott erdöor a pestvidéki törvényszék előtt hangoztatta, hogy csak kötelességét teljesítette, smi-kor a tilos uton haladó fiatalembert a hatósági útra akarta terelni. A fegyvert használni nem akarta, ősapán azt próbálta megakadályozni, hogy puskáját Skripek töle elvegye. Az eset időpontjában a közelben csendőr járőr cserkészett s igy a csnedorök közvetlenül a fegyver eldőrdülésa után néhány pillanattal mái? ott voltak a helyszinen. A fcsená űrök vallomása, valamint a meghallgatott orvos- és fegyverszakértek véleménye általában "megeros itette a vádlott védekezését, akit ennek folytán a biróság a szándékos emberölés bűntettének vádja alol bizonyítékok hiányában felmentette. . A tábla Dus< ydy tanácsa előbb bizony it á skiegészitést rendelt el az ügyben, majd ennek lefolytatása után megváltoztatta az elsobirósági Ítél'etet. A tábla Wagner Istvánt gondatlansággal okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek és az enyhítő körülmények figyelembevételével loo pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az itélet ellen a vádlott és védője semmiségi panasszal éltek, /MOT/FY. ÉREEKES BIRTCKPCR AZ ELMEBETEG KAL(C SAI GAZDÁLKODÓ ÉS BGTK PESTI FOGTECHNIKUS KÖZÖTT. Pszota János kalocsai kisbirtokos még az 1917 évben eladta 31.oco koronáért a 31 holdas páhii birtokát, Kovács József páhii gazdálkodónak. Kovács az ingatlanra vonatkozó vetéli jogát néhány hét ,ulva átruházta Neipár Pál államilag vizsgázott budapesti fogászra. A birtokot Pszcta János édesanyjának javára holtiglani haszonélvezeti jog is terhelte. Fszota nem adta meg Neipár Pálnak a birtok tulajdonjogának bekebelezésére alkalmas okiratot, ugy, hogy a páhii 31 holdas ingatlan nem került a fogász bir -okába. Neipár hosszas huzavona után emiatt polgári pört indított Pszota János ellen, akit a kalocsai törvényszék végi'l is kötelezett annak tűrésére, hogy a páhii ingatlan vétel jog <--imén N pár javára bekebel eztes sék. Pszota János ennek ellenére sem ment ki : birtokból, ugy, hogy a fogász kénytelen volt birtokbahelyezése iránt ujabb pört indítani. A biroság kötelezte Pszotát az ingatlanok birt baadására. Időközben azonban Pszota Jánost a kalocsai törvényszék e. mebetegség cimén gondnokság'alá helyezte s az árvaszék Pszota Jánosr. rendelte ki férje gondnokául. A kisgazda ezekután megint csak megtagac. ta a birtok átvdásat, ugy, hogy Neipár Pál végül is - s ez már az 193: óv januárjában történt - végrehajtás utján helyeztetett a páhii birtokba . Pszota Jánosne, mint férje gondnoka a birtokbahe]y ezés megtörténte után perujitó keresettel élt a jogerős törvényszéki végzésekkel szettben, A perujitás során az asszony azt kivánta bizonyítani, /Folyt. kcv./KY..