Magyar Országos Tudósító, 1933. március/2

1933-03-18 [072]

— " A LÁBNÉLKÜLI KOLDUS ÉS. A KŐBÁNYAI KÖZJEGYZŐ." Vajda József hirlapiró a Pesti Napló egyik múltévi számában "A léknél­küli koldus és a kőbányai közjegyző" cimmcl cikket tott közzé, amelyben ismertette annak a kártérítési pornók pcrfclvételi tárgyalását , amelyet Easclkorn Márkus, a kőbányai temető előtt,; kéregető koldus indított dr. Teake Béla közjegyző - ellen. A koldus keresete szerint Easelkorn Márkás megtizta a közjegyzőt azzal, hogy élete folyamén is szekér égetett hét­ezer pengőjét, amelyet másnak kölcsön adott, biztositsa é s az erre vo­natkozó szerződést készitse el. A kereset szerint a közjegyző az okirat diját felvette, az okiratot megszerkesztette, de a hétezer pengő telek­könyvi bekebelezését elmulasztotta s emiatt, amikor az ingatlant elár­verezték, a koldus elvesztette ".'Követelését. A cikk miatt a közjegy­ző panaszára a királyi ügyészség felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás cimén eljárást indított. A büntet otörvey szék Schadl-taná­c-sa Vajda Józsefet a vád alól felmentette s az ügyészség fellebbezése folytán ma foglalkozott az üggyel a kir. Ítélőtábla Gadé-t^nácsa. Az' iratok ismertetése, továbbá Kéler Bél a dr; főügyész vádbeszéde és Paur János dr . ügyvéd védőbeszéde után a tábla helybenhagyta a törvényszék felmentő Ítéletét. Az indoklás szerint a hirlapiró a tudós it ás inkrimi­nált részeit a legnagyobb pontossággal adta vissza, hiv szellemben közöl­te a polgári per tárgyalás ának anyagát . A felmentő ité-et ellen a fő­ügyész semmisségi panaszt jelentett be. /MPT/ P, — - AZ ÍTÉLŐTÁBLA AZ ORVOSI ETIKÁBA ÜTKÖZŐNEK MINŐS ETETTE KET ZEILEIS ORVOS MŰKÖDÉ CET. A tüntc t o t örvény szék Schadl-tanácsa mult óv februárjában hozott Ítéle­tet abban az érdekes sa j torága Ima zási perken, amely egy sajtóközlemény miatt indult Kovácsics Sándor egyetemi magántanár, Győr város tiszti főorvosa és Babclla Kálmán ellen. A cikk az Esti Kurir 1031 május 31­iki számában jelent meg és arról szol, hogy Győrött agy állítólagos or­vos, Széesényi Nándor Zeileis-fiókot rendezett be és kiderült, hogy Széesényi Nándor tulajdonképpen Széesényi Ernő, aki a hatóságoknál: fi­vére diplomáját mutatta be. Kovacsics professzor mint informátor, ká­bellá pedig mint cikkíró kerültek a vádlottak padjára. A törvényszék elrendelte a valóság bizonyításit, kihallga tták a Széesényi fivéreket, majd a bizonyítási eljárás lefolytatása és Mándy István dr'., az or­szágos ' 'rvos SszöVwtség ügyének felszólalása után a bíróság mindkét vád­lottat felmentette a sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségének vádja alól és a főmaar. vád lókat 2öo pengö perköltség megfizetésére kSfc élezte . K©vac8&ca professzort azért mentetto fel a törvényszék, mert non szerző­je a c Ucknc k, Babellát pedig azon a óimon, hogy a valóság bizonyítása lényegileg si érült. A bejelentett fellebbezés folytán az ügy másodfo­kon az Ítélőtábla Gadó-tafcácsa elé került, amely elrendelte a bizonyí­tás 3d.cgés zitését a cikk tartalmának valódiságára vonatkozóan. A pótbi­zonyitás lefolytatása és Mándy István dr. felszólalása után az Ítélőtáb­la ma hirdette ki Ítéletét, amely másodfokon is felmentette Kovacsics Sándor dr.-t és a cikkírót az ellenük emelt vád alól, azzal az indoko­lással, hogy a valóság bizonyítása sikerült. Az ítélet indokolása meg­állapítja azt is, hogy a főmagánvádlók a Zeileis-intézet felállítása kerül kifejtett tevékenység ükkel az orvos i etikába és a közegészségügyi törvénybe ütköző magatartást tanusitottaJC A 3zécsényi-fivérok tartoznak száz pengő fellebbezési költséget is fizetni. /MOT/ Sy.

Next

/
Thumbnails
Contents