Magyar Országos Tudósító, 1933. március/2

1933-03-18 [072]

EGY FLkTBALL-VITA KÖVETKEZMÉNYEI. Rosonthal Fái huszonhatévás szerelő gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolva állott ma a büntetőt örvény s zek I/iárton-tanácsa előtt. Évekkel ezelőtt történt ugyanis, hogy Rosenthal egy Tóth Jánosné nevü hetvenötéves özvegyasszonyt fellökött, az asszony lábát törte és a kór­házban két hónap múlva s zivgyenge ségben maghalt. Rosenthal tagadta büncs ségét és azzal védekezett, hogy egyik barátjával nagy vitája volt a fut­ballról, közben összevesztek és araikor ö otthagyta barátját, ez utána­szaladt és kővel is megdotálta. így törtónt, hogy ő menekülés közben vé­letlenül fellökte az özvegyasszonyt. A törvényszék több tanút hallgatott ki, majd pedig ismertették az orvosszakértői véleményt, amely szerint az elhalt agg korára való tokintettel az esés alkalmával elszenvedett súlyos sérülése is bizonyos mértékbon hozzájárulhatott halálához. Schüss ler Rezső dr. ügyészségi alelnök védbeszédc és Trajtlcr Endre dr. védő­beszéde után a törvényszék bűnösnek mondotta ki Rosenthal Fáit gondat­lanságtól okozott emberölés vétségében és ezért nyolcvan pengő pénzbün t etésre itóltc ul, a tüntetés végrehajtását azonban h romévi próbaidő­re felfüggesztette. Az itélet jogerős. /ECT/ Nk. ---KET HETI PC d-HAZRA ÍTÉLTE EL A TÖEVENYS 2ÉTK LENGYEL ISTVÁNT A NÁDAS SANDCR ÍVLTAL INIITOTT FOGALMAZÁSI FÓRBEN. Nádas Sándor a Pesti Eut.ár szerkesztője régebben cikket irt arról, hogy Lengyel István, a ;sütcrtök cimü hetilap szo ke3ztöje meg nem en­gedhető manövrirczást folytat és üzleti t nyodésci az újságírói eti­kába ütközik. Lengyel emiatt sajtópert inditett Nádas ellen, akit azon ­tan jogerősen felmentettek azzal az indokolással, hogy állitásadt si­került igazolnia. Lengyel István ezután egy külön számot adott ki, ara "y nek clso négy oldalán Nádas Sándor személyével fcglalkezctt, ; ->k Csütör tölmek ez a száma.^ aljas, gazember, zsarolónak ce gyárénak nevezte Nác c. Nádas emiatt sajtóutján elkövetect régalmazcs vétsége cimén bűnvádi feljelentést tett Leigyel ollón, akit annakidején a bün­tetető rvényszék a bizonyítási eljárás m. llózésevol, két heti fogházra itélt el. Fellebbezés? folytán az ügy a tábla Gad^-tanácsa elé került, amely elrendelte a vádbreli tényállitásckra vonatkozólag a valóság ti­zonyitását, valamint az c Icnbizonyítást is. A tábla az elsőfokú ité­let megsemmisítése*- Után a bizonyítás és ellenbizonyítás lcfolytatá­s ava 1 a büntetőtörvényszéket bízta meg. A 3~h,adl-tanác s ma foganatosította ezeket a kihallgatásokat. Kihallgatták Porzsolt Kálmán írót, aki elmondotta, hogy huszonöt évvel ezelőtt egy cikket irt Nádas Sándor ellen, aki akkoriban sajtópert is inditett emiatt, öt azonban flölmentették. Egyébként semmi dl ffarnál ót nem tud mondani Nádas Sándorra vonatkozólag, Bcsnyc Eéla műkereskedő tanúvallomása szerint hosszú évekkel ezelőtt valamilyen differenciája volt Nádas Sándorral egy Cilikből kifolyólag, arra azonban egyáltalá­ban nem emlékszik, hogy ebből az ügyből kifolyólag inzultus történt volna közöttük. Az ügy emlékezete szerint akkor kölcsönös bocsánatkérés­sel végződött. Szent irma y Béla vallomása után Molnár Jenő irct hall­gatták ki, aki elmondotta, hogy 1913-ban az általa szerkesztett Fcrs­szem^ankóban egy Nádast sértő rajz megjelent ugyan, de ő azzal nem azonosította -agát már akkor som. Szabó Károlyt, a Salgótarjáni igaz ­gatóját ,Iemony Móric, a MEFTER vezériga zgatóját és több más tanút hali gattak még ki, akiknek kijelentése szerint Nádas Sándorról semmiféle dif farnál ót nem tudnak, A tanúkihallgatások befejezése, valamint Vajda Ödön dr., Ná­das ügyvédjének vádbeszéde és lietz István dr. védőbeszéde után a tör­vényszék bűnösnek mondotta ki Lengyel Istvánt sajtórágalmazás vétségé­ben és ezért kétheti fogházra ítélte és kötelezte 4oo pengő ügy védi költség megf i ze tés ér c. Az ítélet indokolása szerint a vádlottnak egy­általában nem sikerült igazolnia azokat a súlyos állításokat, amelye ' t Nádassal szemben cikkében hangoztatott. Az itélet ellen Lengyel és v dője fellebbeztek. /MCT/ Ma.

Next

/
Thumbnails
Contents