Magyar Országos Tudósító, 1933. március/1
1933-03-08 [071]
ÚRIASSZONYOK MAGÁNLAKSERTESI UGYE A KÚRIA ELŐTT. A kúria fiolgáiwtanácsa ma targyalta azt az érdekes magánlaksértési ügyet, amelynek két ••, ». úriasszony a szereplője, Az ügy előzménye az a zajos botrány volt, amely két évvel ezelőtt özv, Szepesi Lászl°ué Wekerle-telepi taniténö lakásán zajlott le. Dr, Cseh Mihályné lo.«nya társaságéb m m..g jolent• a tanit»nő 1 .kásán, hojjszuidőig sőjfcgGt 'u_A, acjd « - betörte a tanitóno Ua-kásának ablakait és erőszakkal behatolt a lakásba; ab#l 1 összeverekedett a tanitónövel, A botrány ol<a dr. Csenné előadása szerint az volt, hogy Őt levélben figyelmeztették arra, hogy a kérdé«es időben férjét a tanítónőnél találja és ez tényleg meg is történt. Sőt Csehné még azt is állította, hogy a figyelmeztető levelet tulajdonképpen a taniténö irta hogy ezzel botrányt idézzen elő és férje kénytelen legyen tőle elválni és öt feleségül venni, Magánlaksértés miatt indult meg az eljárás dr. Cseh Mihályné ellen,áe a hosszu bizonyítási eljárás lefolytatása utan a pestvidéki törvényszék felmentette az uriasszon^t az ellene emelt vád alól, A tábla Kállay-tanácsa azonban megváltoztatta a törvényszék Ítéletét és dr. Cseh Mihálynót egyheti fogházbüntetésre itélto, de az Ítélet végrehajtását felfüggesztette. Ezt az Ítéletet hagyta helyben ma a kúria Polgár-tanácsa, /MOT/ H. A KÚRIA IS ELUTASÍTOTTA A TÉVEDÉSE-ÖL FEGYELMI ELJÁRÁS ALA VONT TANÁR KINCSTÁR ELLENI KERESETET. Dr, Gorzö Nándor vármegyei levéltáros évekkel ezelőtt polgári port indított az államkincstár ellen és keresetében havi 2oo pengő járadék megítélését kérte. Gorzó Nándor dr, azért inditott a kincstár ellen pert, mert a kultuszminiszcer őt fegyelmi eljárás alá vonta, állásvesztésre itélte és hat évre eltiltotta minden tanintézetben leendő alkalmaztatásától, később pedig egy másik miniszteri rendelet ezt a fegyelmi Ítéletet megsemmisítette, mert az ítélet szerint Gorzo nem volt állami tanár s igy fegyelmi eljárás alá nem is lehetett volna vonni. A törvényszék annakidején megállapította, hogy Gorzö Nándor a rozsnyói katolikus főgimnáziumban mint premontrei rendi tanár tanított, 1919 márciusában azonban kilépett a rendből és Budapestre jött, A fővárosban mint menekült tanár szerepelt s a kultuszminisztériumtól beosztást kért. A minisztérium be is osztotta őt az egyik gimnáziumba s amikor itt tanított, akkor indult meg ellene a fegyelmi eljárás, a proletárdiktatúra alatt tanúsított magatartása miatt. Később a fegyelmi ítélet meghozatala után derült ki, hogy Gorzó. Nándor dr. nem is volt kinevezett állami tanár, nem volt állami alkalmazott, mert hiszen a premontrei rendből való kilépésével az állammal való szolgálati viszonya'is megszűnt. A törvényszék Gorzó Nándor dr.-fc a kincstár ellen inditott keresetével elutasította a az itélet indoklásában kimondotta, hogy a tévesen meghozott fegyelmi Ítéletet a tanár magatartása idézte elő, » A törvényszék szerint a miniszternek az a ténybeli tévedése, hegy Gorzó Nándor dr.-t állami tanárnak tekintette és fegyelmi ha táró za tot hozott ellene, a keresetnek jogalapjául nem szolgálhat, mert abban az időben, amikor a menekültek ezrei leptek el az országot, az elöljáró hatósági személyeknél menekültként jelentkezők ügyeiben jórészt a jelentkezők bemondása alapján intézkedtek és igy történt a tanár esetében is, A kúria a törvényszék Ítéletét, melyben a keresetet'elutasította, a felülvizsgálati kérelem elutasításával helybenhagyta. A kúria ítéletének indoklása szerint a tanár a minisztert tévedésben hagyta s bár tudta, hogy nem állami ranáry mert a rozsnyói katolikus főgimnáziumban viselt tanári állásától önként me gvélty- ennek ellenére az elle ne inditott fegyelmi eljárásban résztvott s a személyére vonatkozó adatokat a miniszter előtt nem tárta fel, A miniszter tehát hivatalos eljárása során vétkesen gondatlan eljárást nem tanúsított, /MOT/ P.
