Magyar Országos Tudósító, 1932. november/2

1932-11-11 [067]

<?'fis A KÖLTSGVETÉS TÁRGYALÁSA A KÖZGYÍJL S ELŐTT, f < A törvényhatósági bizottság közgyűlését 5 óra után nyitottal meg dr. Huszár Aladár főpolgármester. Bejelentette, hogy az 1933, evi költségvetó3tervezet letárgyalására a mai napon kivül a jövő hét kedd, szerda, csütörtök és pénteki napjait jelöli ki, a rákövetkező hétor pedig november 22,-én, 23.-án és 24.-én lesznek a közgyűlések. A közgyűlési tárgyalások rezdete naponta délután 4 arakor, a tárgyalások befejezte este 10 órakor lesz. A főpolgármester ezután dr

0 S i p ő c z Jenő polgármesternek adta meg a szót. A polgármester hatalmas expozét mondott. Megállapította

} hogy általános jelenség az egész világon, hogy az államok és a városok [igyi helyzete nagycn leromlott és a költségvetési előirányzatok elitese rendkívüli/ nehézségekbe ütközik. E tényben az általánca világválság fen tea tényező ugyan, de van a kérdésnek mélyebbre és r ég ebi . o visszavezethető oka is. Békebeli tapasztalat, hogy a közületi kiadások szinte közgazdasági törvényszerűen eygre emelkednek. Ez a tendencia fo kezott, szinte ugrásszerű a háború után, amikor különösén szociális téren rengeteg uj szükséglet merült fel. Előtérbe jutott a szociális gondoskodás ós igen sok olyan intézmény fenntartása is a közületekre hártL amelyeket régente a társt;dalom tartott fenn. Ide tartoznak a tüdőbeteg diszpanzerek, a kislakásos bérházak, az anya- és csecsemővtdelem, az is kolai egészségügy, a gyermeknyaraltatás, stb. ugy, hogy a modern vilá ban kialakult a németek "Vohlfahrtgemeinde-"je"Vchlfahrtstat" -ja. vag p népjóléti község vagy állam, amely saját polgárainak Jólétéről is gc ••• doskodik, Ae ez persze hatalmas kiadásokkal is jár. A tendencia helyessége vitathat'-, ^z nézetyagy világnézet dolga, de kétségtelen és ebben a közgyűlési teremben sincs fártkülönbság, hogy a szociális kérdésekéi; igenis meg kell oldani és az elesettekről gondoskodni kell. Mindez igen nagy kiadást jelent és itt a főoka a költségvetési kiadáok megnövekedésének. Ez az emelkedés nem jelentene bajt, ha a közterhek arányosak lennének a nemzeti jövedelem emelkedésével, csakhogy a helyzet az, hogy a kettő között nagy diszparitás van. Angliában például a békében a közterhek, anemzeti jövedelmek hét százalékát tették ki, a háború ntán már 17 ? most pedig 25 százalékát, A közületek, közöttük a székesfővárcs is, elérkezett a végső határig, a közterheket nem lehet felemelni, tehát az egyensúly helyreállítása csak ugy remélhető, ha a kiadásokat lefokozzuk. Ez ae irányzat most az egész világon, de nálunk is. Bizonyos szempontbél mi kedvezőbben állunk, mert a kiadásoknak ezt a mérséklését és lefaragását már esztendőkkel ezelőtt elkez 1 ti Btá? 1928-ban történtek erre intézkedések és azóta fokozatosan térti vi38%a a csökkentése^. Ez a magyarázata annak, hogy a világválság ; aen érintett bennünket oly erősen, mint azokat a közületeket, am • ':. k .igyizerre kellett a redukciókat elvégezni. Van szenban a fővárosnak egy különleges oka is , amiért a költségvetés megállapítása igen nehéz. Ez az, hogy a nemzeti jevedeLemből ez a tó jövedelem nem arányosan oszlik meg a főváros és az állam között, kr nem e téren jelentős eltolódás van a főváros kárára. Tavaly a kormány rendkívül nehéz helyzetben volt és akkor a szükségadóra, amely ké3Őbb r f: adópótlékká alakult át, elsőbbségi jogot jelentett be. Mér most az adóz befizetését elsősorban e p tlékra számolják el és csak a megmaradó részből kap a főváros. Jóllehet a főváros polgársága példásan tesz elégül adófizetési kötelezettségének, - miért mrst is meleg és hálás köszönetet mond, - mégis előállott az a helyzet, hogy az állam szeptember h5 végéig tízmillió pengővel többet.-1 kapott mint tavaly, a főváros pedig tízmillióval kevesebbet, A kHzségi ljözjövedelmeknek éz az

1 állandó esése a háztartásban súlyos nehézségeket jelent. Rontott a főváros helyzetén a fázisrendszer kiterjesztése is, mert a forgalmiadót most a termelés helyén rójják le, ezek javarészt vidéken vannak és Így Budapest rendkivül sokat vészit. A főváros mindig felül tud emelkedni saját speciális szempontjain és megérti a magasabb állami re*ónt. Ö is elismeri, hogy az adópótlékra az államnak szüksége volt. Elismeri, hegy a fázisrendszer kedvező hatást gyakorol a termelésre, azonban a fővárosnak