Magyar Országos Tudósító, 1932. november/1
1932-11-10 [066]
Budapest, 1932. november 10. , TJ, XIV.évfolyam 254.szára, /A Magyarországi Szövetkezetek Szövetségének közgyűlése. Folyta t ás„1„/ lyes uton jár a szövetkezeti mozgalom,araikor azt mondhatná hogy lábhoz tett fegyverrel várja az időt , amikor elérkezik a szövetkezeti gondolatnak^ a szövetkezeti munkának,a szövetkezeti eszme megvalósításának az idoje 0 Eljöhet az idő, amikor esetleg a szövetkezet lesz az,amit ma antikapitalistának, vagy antikommerziális gondolatnak, vagy szervnek tesznek meg, eljöhet az Idő, amikor erre a szövetkezeti gondolatra vár az a feladat, hegy megmentse a kapitalista gondolatot és megmentse a koramerz gondolatot a polgári eszme számára, /Éljen, éljen,'ugy vant/Ezt tartom én a vezető-gondolatnak, amellyel ma foglalkozni kell, á szövetkezeti eszmékkel. Azért szerepel ez a gondolat a nemzeti munkaprograméiban. Igenis az önsegély, a szövetkezeti gondolat alapján kiépíthetőnek látjuk gazdasági rendünket is bizonyos vonatkozásban. Ez azonban nem jelent felülről való farsz<br$zást, nem jelent egészségtelen felduzzasztást, ez azt jelenti,hoif ajban a pillatatban, amikor szükség mutatkozik arra, hogy olyan problémái., amelyeket másként nom tud megoldani a polgári társadalom,de amelyek megoldhatatlanul nem . • yV - ; ;.-.-->u; tnx. "Xtf^ftV'iu:matfadhat ;>ak, akkor innét alulról kell kézbevennünk az irányítást és a kívánságok ;incen ellenálláson keresztültörő hatalmas szférájából kell kiindulnia a jzöVetkeZeti mozgalomnak, s akkor teljes erővel,leiekkel,hittel és a szükségességnek tudatával kell a kormánynak és mindenkinek ennek a mozgalomnak -z élére állni. Éh Így látom a szövetkezeti gondolatot és igy fogom fel a magam hivatását, Nem akarok olyan Intézményeket,amelyeket nem a szükségesség hiv létre, de azokat az intézményeket,amelyeket a szükségesség teremt meg, minden erővel, minden más szempontot félretéve támogatni fogom. Nem forszírozom a szövetkezetek megalakítását, de ahol az élet meg akarja alakítani, ott elgáncsolni nem engedem ós minden erővel,minden eszközzel annak a támogatására le3zok. /Éljenzés ős taps!/ Ez az az elméleti alap, amelyen felépítem a magam szövetkezeti E gondolásat, Hogy ez hogyan illeszkedik a mai kor helyzetébe, annak az adottságok az útmutatói.Látjuk, hogy a termelő bizalmatlanságot vezet le abból, hogy nem tudja termeivényeit értékesltoni és hogy mindig nagyobb és nagyobb a távolság a termelő és a fogyasztó között. Hiába számítjuk ki matematikailag és kalkulációk alapján,hogy szükséges tényezők 1 ktatódnak a termelő és a fogyasztó t közé, akár a fuvar, akár a vám, a kár a költségek utján, annál ellenállna! j / í tat Ián: J válik a termelőnek az az igyekezete, hogy saját munka j ával, pr ob _.J lóméinak saját maga által sialó megoldásával kerüljön közelebb a fogyasztóhoz és a vevőhöz, Ez nem mesterséges folyamat, ezt az élet természetessége teremti meg• PSelgrí 1 ndaz z értők,amely et a kereskedelem magából kitermelt, clgáncsolhatátlanul szükséges,- s egy köz,égy teljes köz kialakításához azokat egy meginduló uj .. szövetkezeti, termelői szövetl jpezeti mozgalomnak magába kell kapcsolnia, mert'jó termelő, jó szövotkezeg / tet jó kereskedő nélkül sohasem fog csinálni. Hogy a ml termelői szo- f tkőzeteink nem jutottak el oda , ahova el kellett volna jutnlok,\jj a /»•• ermelöl áru., szövetkezeti uton sem jutott el olcsóbban és jobban a fo™ yas^LÓhoz, annak nom a termelő volt as oka, hhnnm az,hogy nem találta meg azokat a termelői tényezőket, amelyeken keresztül'csakugyan olcsón és helycsen juttathatta volna áruját a fogyasztókhoz, - Abban a nemzetközi korcskedclml forgalomban, amely ma kia Inai lóban van, ha ugyan ezt a káoszt, ezt a szinte cros kifejezés nélkül ,., nem jellemezhető állapotot^. • .. ifófojoznl, a szövetkezeti mozga// lom elhelyezkedésének én azt hiszem uj, és eddig móg. nem ismert lehetőségei következnek. Azt hiszem egyik ország felvevőköreinok a közeledése a másik ország termelőihez nemsokára már ol som lesz képzelhető anélkül, hogy ezeknél: az országoknak a fogyasztási szövetkezetei fel no vegyék a kapcsolatot a más országok termelő 3z25vetk.czet oivel • Szinte lehetetlen fogalomnál, mutatkozik talán,hogy két más tényezőt tudnánk egymással szembeállítani, mint az egyik ország felvevő tömegeit és a másik ország terÁ melói tömegét. Elképzelhetetlen,hogy más uton tudnánk egymással szóba/•) állni 03' olkéozolhotctlon,hogy más uton tudnánk lerombolni azokat az akar'l dályokat* amelyek fennállnak egyik oroz ág áruja és a etfialk ország vevője j fí és Végeredményben fennállnak az egyik ország lelke és-a másik ország f : ff lelke között c /ügy van! Ugy van!/ /folyt, köv./
