Magyar Országos Tudósító, 1932. május/2
1932-05-17 [065]
Budaoest, 1932. májú:-: 17. XIV. évfolyam, 109. szám. /A P r k ; CLUBOK VILÁGKONGRESSZUSA, Folytatás 2./ B e r z o v i c z y Albert francia nyelvű megnyitó beszédében mindenekelőtt üdvözölt.- a kongresszusra egybegyűlt i rókát, azután utalt arra, hogy a oalota, amelyben ülésneznek, nem fejedelmi bőkezűségnek kószörheti létét, hanem a magyar nemzet áldozatkészségének. Ismertette azután a fal ikat díszítő freskókat, mint amelyek a magyar müveit só fr fcilődéaének legfontosabb korszakait illusztrálják. Ezzal kapcsolatban kifejtette, hogy. bár a magyar irodalom már a XVI. században indult fejlődésnek, mégis csak a XIX. században sikerült magára vonnia Európa érdeklődését, ktílöndsen Petőfi költészete által, akit majdnem mindonír kulturnyolvro loford itottak. Szélt azután Vörö smart yról, Aranyról, Madáchról, Jókairól, a legújabb kor iréi közül pedig Adyról, mint akiknek munkáit sűrűen ültették át idegen nyelvekre. Az élő irók közül, akik külföldön népszerűséget szereztek nevüknek, feleslegesnek tartotta egyeseket fölemlite-ni, hiszen a Pen Clubok tagjai úgyis ismerik őket s úgyis tudják, hogy főleg a külföldi színházakban mily:'", erősen vertek gyökeret a magyar darabok. Aztán rátért irodalmunknak arra a törekvésére, hogy a külföldi remekírókat minél nagyobb számban plántáljuk át mihozzánk, hangoztatva, hogy a műfordítás terén legjelentősebb íróink novévol találkozunk. - Nem dicsekvésképpen mondom cl mindezeket - folytatta - csak azt akartam megállapítani, hegy a magyar nemzet, mely a nagy háború következményeképpen oly rettenetes sorsba jutott, elvesztvén területe és népessége kétharmadát, érintetlenül megtartotta szellemi erejét. E cimen a lövőben is számit arra, hogy helyet foglalhat azon nemzetek sorában, amelyek tevékeny részt vesznek a világiroda?om munkásságában. Ezen az alapon érezte magát feljogosítva a Magyar Pen Club, hogy meghívja hozzánk az összes Ponclubokat, 3 hogy ez uton is mélyítse a nemzetek közti értelmi kapcsolatokat, melyek sajnál tos módon oly sokáig voltak megakasztva, do melyek mostanában mindinkább újra fölélednek, Mig a nemzetek, valami elvakult ságtói sújtva, mind inka b elkülönülnek egymástól, sokszorosítják és magasabbra emelik a vámsorompókat, hogy munkájuk termékeinek szabad* forgalmát megbénítsák: kell, hogy gonrfolat, a képzeletj a jó ízlés termékei megtalálják a maguk szabad forgalmi útját és közelebb hozzák egymáshoz a népeket, melyeket politikai és gazdasági érdekeiK nagyon is elválasztanak egymástól. Aztán igy végezte beszédet: - Uraim é-s hölgyeim, mi magyarok, agy kisszámú, a világháborúban legyőzött nemzet, a viszontagságoktól sújtott mai időkben is baráti kezet nyújtunk önök felé, őszinte bizalommal, minden mc11ókgondolat nélkül, mellőzve a mult minden keservét és ellentétét; kezet nyu Ltunk a közös munkára, melyet a kölcsönös bizalom és egy jobb jöbő előkészítésének szilárd el tökélése hatnak át. A francia megnyitó után angol nyelven üdvözölte az angol vendégeket, akikhez a Shakospeare-kultuszon keresztül fűzi a magyarokat elővon szálak, majd németül beszélt a magyarországi Goethe-kultuszról, üdvözölve a német kollegákat, végül olasz nyelven az olaszokhoz szólott, hivatkozva azokra az olasz-magyar kulturális kapcsolatokra, amelyek Mátyás király óta -a mai legújabb időkig fennállnak Olaszország és Magyarország között. Percekig tartó zajos taps J mely az elnöki megnyitót fogadta, a. kormány nevében gróf Khuon-Héd a r v á r y Sándor meghatalmazott miniszter emelkedett szólásra. A magyar kormány nevében üdvözölte a megjelenteket, majd többek között igy-szólt: J MÍÓ/YV - Hálásnak kell lennünk Mrs. Dawson Scott irónónok, aki először aooellált az írókhoz, hogy ok készítsék elő az emberi testvériség megújhodását, amely a háborúban elveszett. Ma már nemcsak a költők ós irók vesznek reszt ebben a mozgalomban, hanem a nemzetek közt fennálló ellentéteket maguk az egyes államok is át akarják hidal ni ós rokon'saenvvel kisérik a .Pen Clubok nemes működését. —A magyar nemzet mindig szeretettel törődik és foglalkozik Íróival és költőivel, mert a tragikus pillanatokban bővelkedő magyar történelem folyamán az irékra és a költőkre hárult az a nehéz feladat, tejogy fenntartsák és ápolják a nemzeti szellemet. A magyar nemzet azzal a szeretettel, aó mellyel oly nagyrabec ili az irodalmat, üdvözli az összes nemzetek íróit H a magyar fővárosban. |r Lelkes taps fogadta K h u e n H é d a r v á r y beszédét, majd K a r a f i ó t h Jenő kultuszminiszter táviratát olvasták fal, •a" '•• ' • /Folytatássá következik/ f1RS7ánnc i cu£iTÁt>
