Magyar Országos Tudósító, 1932. május/2
1932-05-20 [065]
MAGYAR ORSZ, GOS TUDÓSÍTÓ 6, törvényszéki kiadás. • f — Budapest, 1932. május 2o.. ADÓ ELTITKOLASLRT ^ HATEZER PENGŐS P_ NZBÍ NTLTLS . Láber Viktor or* tanácselnök, ma tárgyalta Vieiszberger Ferenc vegyészm&MBÖk&sk,- a Fiit ex volt vezérigazgatójának adóeltitkolás! ügyét, A pénzügyi hatóság vádirata szerint Weiszberger a Filtexnél kapott fizetésén felül egy svájci végtől is rendszeres fizetést kapott, amelyet azonban kjövedelmi adóvallomás ban nem vallott be, eiszberger azzal védekezett, hogy minden adóját szerződés? értelméből a Filtei fizette, a jövedelmi adóvallomási iVet is a Filter állította ki, ő csipán aláirta. Ha tényleg történt adóalap elvonás ebből őránézve a szerződés értelmében semniféle előny nem származhatott, tehát nem is 1 állott volna érdekében adóját eltitkolni. Amikor megtudta > hogy az adó körül zavarok vannak, ö tett önrraga ellen feljelentést a pénzügy igazgat óságnál, A törvényszék a bizonyítási eljárás lefolytatása után Weiszberger Ferencet böbösnek mondó tta kí mint bűnsegéd! bűnrészest adó eltitkolásban és ezért a megrövidített adó kétszeresére SOCb pengő>30 fillér pénzbüntetésre Ítélte. A pénzügy iga zgc • • tóság képviselője megnyugodott az Ítéletben , heiszbe: ger és védőj< Mándy Sándor dr. azonban a bűnösség megállapítása miatt fellebbeztek, /MOT/D.' ZU MÜVESZPER. /Flytatás az 5-ik k iad áshoz % / A továbbiakban azt fejtegette az ügyvéd, hogy Klebelsberg. Kuné gróf, vol; kultuszminiszter, akit a 1 gzsenlálisabb embernek tart, nem v - ,r állította volna a festészet élére a moderneket, ha nem látta volba be, hogy ez a jövő művészete, A konzervativak ezt nem akarják megérteni, de aki belekapaszkodik a haladás szekkrébe, azt elgázolják. Amikor Rodin Balzacot hálóköntösben ábrázolta, kinevették, s az 1 lletékesek Balzac szobrának elkészítésével egy másik művészt, az akkori Karlovszkyt kérték fel.Ha a vádlott tanárok művé sz iránya a helyes ©bb, miért van az, .hogy Karlovszkynak nincsen iskolája s nincsen követője az ő 'irányzatának, A vádlottak eljárása bizonyltja azt, hogy igazságosnak üenni nehezebb, mint művésznek. Egyetlen kiviteli cikkünk a művészet, ennek a fejlődését nem szabad kollektív sértésekkel hátráltatni. Ami pedig a beadványt illeti, annak tartalma ls súlyosan sértő. A vádlottak eljárása, aki 1 : magukat törvényszékileg bejegyzett konstruktivoknak tartják, tulajdonkén pen destrvJbíis. A sértés- illetéktelen helyen, didőben és illetéktelenek jelenlétében hangzott el, nert hiszen Réthyéknek nem is volt bel szólásuk a kérdéses kiállitás ö szeáilités ba, " * g**-*T .Lázár Ernő dr. végül kérte u vádlottak megbüntetését, költséget azonban nem igényelt, mert, mint mondotta, csak erkölcsi elégtételt akar szerezni a kiváló lüvészéknek. Ezután Erődi Harraeh Tihamér dr. védő mondta el beszédét, na ben azt fejtegette-, hogy a két tanár nem követett el tulajdonképpen bűn • cselekményt. Sajnálatos dolog - mondta - hogy ilyen széleskörű vita indult meg a per során, ami tulajdonképpen árt a művészetnek. Ezt a vitát a kellő mederbe kell-ne visszaszorítani. Kétségtelen, hogy van büknyos fokú dekadencia a művészetben. A két tanárból részben a türelmet!ség, mert már későre járt az idő, részben pedig az esztétikai Ízlésük + háborodása váltotta ki az erösebb kifejezéseket, anell-ol azonban nem a ták érinteni, sem Vaszary, sem Réthy, s--m Benkhárdt, sem a többi tanár személyét, hanem csupán annak adtak kifejezést, hogy a kiállított képek • nem tartják az igazi művészet kifejezőjének. Ezek szerint nem történt b ecsületsérté3 és az Ítélet csak felmentő lehet, a beadvány miatti vá tekintőtében is-, amely tulajdonképpen elégtételtés nem rágalmazást fog lal magában. Erődi Harrach Tihamér sem kért ügyvédi köleségmegállapitás' A perbeszédek után a két müvész«*vádlottat kérd-zte meg az elndc, hogy utol só szó jogán kiváhnak-e még valamit előadni. - Szerintem nem szabad múzeumban és iskolákban helyetadni btffik a művészeti iránynak, amelyet én blöffnek tartok, olyannak, mint r lyel a párisi műkereskedők a gazdag amerikai milliomosokat szokták "l< &¥§£í?l£í'i£Zi a ~y%Xág$i\%£% v&f hogy a festészetben s a rajzokban a természethez kell rágís.zeköűrll, a £ ug f ne vezett modernek ezt megakarják keiü /olyt .köv.T'SY.
