Magyar Országos Tudósító, 1932. április/1
1932-04-05 [062]
—DÉNES ISTVÁN BR. VÁLASZTÁSI KÖLTSÉGEKET PERELT A KINC STÁRTol. Dénes István dr. ügyvéd - mint omáékezetes - a mult évi júniusán lezajlott képviselőválasztások alkalmával a tótkomlós 1 és dorozsmai választókerületben jelöltként lépett fel ellenzéki programmal, azonban kisebbségbén maradt. flénes dr. a kudarccal végződött választási hard után a királyi kincstár ellen kártérítési pert Indított arra való hivatkozással, hogy a hatóságok különböző módon meggátolták abban, hogy v álasztóival érintkezést kereshessen és tulaj dónkéin ez volt az oka annak, hogy megTtMjBott . A felperes volt képviselőjelölt választási költségek: oiméa lgfcq-i* A . kár téri 3 esti . , s egyenlőre •/«or pengőt ké.r birói uton megítélni, a többi - szerinte * még fennálló . Összeg perlésére fenntartja magának a jogotL Bónis György dr. törvényszéki bíróhoz került a szokatlan kártérítési kereset, amellyel szemben e kincstár pergátló kifogással él, azzal a megokolással, rogy Dénes István dr. igénye nem tartozik polgári pjr útjára, mort - mint a jogi képviselő előadta - a választási törvény értőimében hasonló természetű igény elbírálása a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. A törvényszék ilyon körülmények között elsőserban^a pergátló kifogás kérdésében határozott, még pedig elutasítón formájában, mert a törvényszók megállapítása szerint a közigazgatási bíróság elé csak a petlciós kérdések tartoznak, jelen esetben azonban kifejezetten kárigényről van szó, amely a polgári bíróság hatásköre alá tartozik. Ezekután a kincstár érdemi védekezést terjesztett elő és ebben azt az elvi álláspontot foglalta el, hogy Jenes István dr. nem tarthat igényt ^semmiféle kártérítésre, mert ha netalán felmerült volna valamilyen kára a választással kapcsolatban, azt ' peticiós kérelem benyújtásával elháríthatta volna. A kincstár jogi képviselője ezt az előadást aszal egészítette ki, hegy a kincstár csak akkor felelhet a tisztviselői esetleges mulasztásaiért, ha ezek a mulasztások és az ezzel kapcsolatos károk nem háríthatók cl JofitTTeslattal* Bónis Gyiirgy dr. *_. _ , r . . Ítéletében kimondta, hogy a választási törvény idevonatkozó szakasza a választóknak adja meg a panasztétel jogát és nem a bukott képviselő jelölőnek, a kisebbségben maradt képv-is előjel'iltJUEk Ilyen természetű panasszal nem élhet, tehát a kincstár képviselője által jelzett módon az esetleges kárát nem háríthatja el. A törvényszék mégis elutasította a felperesi korosetet, még pedig az okból, hogy g a£o$é r ttxsztvise lökért akikkel szemben ?énos képviselőjolöltnek panaszaimerültek fel, a kincstársnőm tartozik kártérítési felelősséggel, mort tö ¥é»yk»tó aégl tisztvisolők,ami pedig a rendőrhatóságokkal kapcsolatos kereseti állításokat illeti, a törvényszék megítélésé szerint ezek az állítólagos sérelmek 111 tve karc": ,sak akkor volnának a kintstár terhére Írandók, ha ezek a tisztviselők az álta^fiftHSSóban pkozett kórért saját személyükben marasz taló Ítélet ellenére som nyutjhatnának kártérítést. A kincstár *»sak másodsorban felelős a tisztviselők tényeiért. /MOT/ Sy,^ ; ugyanis KT A TETTES? . Mult év decemberében egy budafoki kocsmában veszekedésre került a sor és a mindönkivel kötekedő Konrád Lipótot Koch János háromszer is kidobta a kocsmából. Konrád Lipót és Premeczky Ferenc utóbb meglesték a hazafelé távozó Kochot, dulakodás közien mások is csatlakoztak a verekedfco höz és a tumultusban valaM. ugy fej be vágta Schmidt Ferenc gazdálkodót, hogy az kytonyaua.pl törés következtében meghalt. A királyi ügyészség^ Premeczky és Konrád ellen szándékos emberölés büntette c imén emel* vádat, d a pestvidéki törvényszék Székely tanácsa Weisz István dr. védőbeszéde után felmentő Ítéletet hozott, mert amint az indokolás megállapította, nem volt megállapítható, hogy ki mérte a halálos ütést az áld zatra. A verekedők ugyanis nsm egy társaság tagjai voltak, tulajdonképer nem Is Schmidtet akarták megtámaMjfc, ugy hogy a vádlottak bűnösségének a mogállapit ás ára nem volt megnyugtató bizonyiték./MaT/ M,
