Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1931-11-10 [241]

• SZABADLÁBÉ/. IELYEZTÉK SZÖRTSEY ISTVÁN!. Néhány nappal ez jl&tt a rendőrség előzetes letartóztatásba helyezte ' : t k Szortsey István s a j t ótermékkiadöt, aki ellen csalás crlmén indult meg az eljárás. A nyomozás adatai szerint ugyanis Szörtsey elhasznált okmánybélyegekről eltávolította a bélyegzőket és ezeket aztán forgalomba hozta. Szortsey István tagadta, hogy részes volna ilyen manipulációban, a rendőrség azonban letartóztatta és átkísértette a Marké-utcai fogházba. Védője, Rendes Miklós dr. kórvényt nyújtott be a vizsgálóbíróhoz éa ebben védenceszabadlábra helyezését kérte, tekintettel arra, hogy szökésétől tartani nem lehet. Medvés Medlco István dr. vizsgálóbíró Szörtsey Istvánt szabadlábra helyezte. A királyi ügyészség azonban felfolyamodást jelentett be a vádtanácshoz. /MOT/ Ma, Pro d o m o 1 Közlési engedély van. -—A V/Y ÜGY MAI T'' RGYALÍSá. . A mai nap is a védőiem napja volt a Vay féle bűnügyben. A t r gy ls megnyitása után Havas Károly dr., Halasy védője emelkedett szólásra é3 védőbeszédet általános megállapításokkal kezdte. Vélem.nye szerint azoknak a pletykáknak és mendemondáknak, amelyek bizonyos építkezési ügyök körül kavarogtak, Balássy László letartóztatása, Illetőleg nyilatkozata adott • lendületet, ez volt a háta Imas apparátussal megindított nyomozás sarkpontja. Mikor a pletykák és mendemondák egyre sokasodtak és a felizgatott köz-* vélmény is megoldást keresett, akkor Vay volt a nemes vad, akit üldözőbe vettek, akinek terítékre kellett kerülni, s aki mellé felvonultatták a többi vádlottat is. Balássy nyilatkozata Indította mog a lavinát, de jellemző, hegy az a Balássy László, akinek a vallomása akkoriban s nyomozó hatóságok előtt megdönthetetlen tényt és megcáfolhatatlan 1 jazságokat jelentett, i*t a főtárgyaláson csupmi arról tudott sz-jnotadni, hogy ő maga is milyen pletykákat hallott és milyen impressziókat szerzett Vay Kázmérról, aVról, hegy négyszobás lakást rendeztetett be, hogy - uram bocsa' egyik-másik vállalkozóval tegeződő visoonyban volt, hogy imilatóhelyekre járt, Balássy milyen következtetéseket vont le. Ez a Balássy volt a terhelő tanú, a későbbiak során csatlakozott hozzá az a Littke, aki attól való félelmében, hogy idős és súlyosan beteg édesapját letartóztatják, vallott, mindent vallott, amit csak kérdeztek tőle

# - Bocsánatot kérek, hogy ha óbbon a büntetőperben azzal a szokatlan kifejezéssel élfek, hogy Balássy és Littke mellett mellékbeava tkoz ói is támadtak az ügynek , - folytatta Havas védő, Mellékbeavatkozói Szokoly Endre és Markovich rendőrfőtanácsos ur személyében. A mellékbeavatkozásra. azonban jellemző az a körülmény is, hogy amig állandóan tiz detektív őrizte a terhelteket, nehogy valahogy védőikkel érintkezhessenek, addig a járásbir<->ság folyosóján egy hírlapíró alkalmat találhatott arra, hogy a ki-bejáró detektívek szeme előtt a letartóztatott terhelt fogházőrének jelenlétében Littkével, a terhelttel, mintegy félóráig tartó beszélgetést folytasson. A továbbiakban azt fejtegette a védő, hogy ugyancsak rendkívül jellemző a nyomozás mikéntjére és az igy szerzett adatok értékére, hogy ami kor a vizsgálóbíró szabadi ábrahelyezést elrendelő végzőst hozott, akkor akcióba lépett Csákányi fogalmazó vezetésével a "rendőri különítmény". Sztranyays zky államtitkár itt a főtárgyaláson is említést tett-arról,hogy a hozz; érkező jelentések szerint egy időben a nyomozás "megtorpant". Csákányi fogalmazó ezt ugy szerette volna kimagyarázni, hogy nem. megtorpanásról, hanem a nyomozás befejezéséről volt szó. A maga részéről mindenesetre nagyobb szavahihetőséget tulajdonit az államtitkárnak,mint Csákányi fogalmazónak, mer pedig a megtorpanás és befejezés szó között olyan tartalmi különbség van, amelyet kimagyarázni ós áthidalni nom lőhet. Szerinte a nyomozás Igenis megtorpant, ezért kellett a terheltektől beismerést kicsikarni, mert egyéb bizonyítékok nem voltak. Ami Halasy és a királyi ügyész között lezajlott ismert jelenetet illeti, ki kell jelentenie, hogy a maga részerői meg tudja érteni az ügyésznek azt a gesztusát, amelyet nyugodt, megfontolt és háborítatlan idegállapotban bizonyára nem követett volna el. . /Folyt.köv./M.