Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1931-11-10 [241]

TUDOMÁNY (f'^L A MAGYAR NYELVTUDOMÁNYI TÁRSASÁG kedden délután a Ma gynr'Tudományos Akadémián felolvasó ülést tartott S z i n y e y József elnökiétével.EIsőnek Sziget i Lajos olvasta fel *\ Jugarok földje" c^m^tanulmányát, melyben abból indul ki, hogy Körösi Csorna Sándornak az/-a célja, hogy megkeresse a magyarok 03-hazáját. Közben kénytelen volt a tibeti nyelvet megtanulni, azoknak egyik igen régi . ' vallástörténeti könyvében leírást talált a jugar népről és országról, azután célul tűzte ki, hegy ezt az országot elérje. Voltak adatok a jugarokról, de ezeknek a jugaroknak a magyarokhoz semmi kózüij az ujgurokhoz tartoznak, ezek leszármazottjai . Kina nyugati területén ma is élnek. A másik ejőadó Mell c h János "Adalékok a magyar nyelv történetéhez" cimü tanulmányában latin jövevény-szavaink kapcsán a"paradicsom"éa a" vlrgác 3*3 zavakat tárgyalta. Az utóbbiról kimutatta, hegy nem latin többesből: a^/ocus ativU3 vlrgas-ből való. /MOT/E ELŐADÁS DÉL AFRIKÁRÓL A FÖLDRAJZI TÁRS iSÁGB AN. .érdekes vendége volt ma a Földrajzi Társaságnak: dr* Victcr L e b z e 1 t e r , a bécoi múzeum ;néprajzi osztályának vezetője, a kiváló antropológus beszélte el kétéves délafrikai expediciéjának élményeit és eredményeit. Előadta, hogy a Kalahári-vidék busman Salakéiról,tízezer benszülöttről négyezer fényképet hozott haza és rajtuk embertani méréseket végzett. A busmanok között csodadoktorró lett 3 igy módja nyilt mélyen belelátni a törzsök életének titkaiba. Félévet töltött a kevéssé Ismert 0 ovambok között, ahol hetven kőkori lelőhelyet tárt fel, ezekről a" leleteiről éa tanulmányairól könyvet I3 irt: Dél- és Délnyugat-Afrika kőkerszaka" cim-in. A tudós feleségével együtt tartózkodott Délafrikában, A rendkívül érdekes előadásért vitéz K a r y Béla altábornagy és T h 1 r r 1 n g Gusztáv, a Földrajzi Társaság alelnöke üdvözölték és mondottak köszönetet az illusztris előadónak. /MOT/E HÍREK" A MÉRNÖKI KAM ARA FEGYELMI BÍRÓSÁGA EGASZNAPOS TÁRGYALÁS UTÁN FEDDÉSRE ITELTE DR. MÜLLbR FÉLIX MÉRNÖKÖT. - Vitéz Katona Mihállyal szemben vádelejtés folytán megszüntették az eljárást. Nyolchónapos előkészítő munka után ma került döntésre 8 Mérnöki Kamara fegyelmi bírósága elé dr. M ü 1 1 e r Félix éa vitéz K a t 0 n a Mihály építészmérnökök ügye, amely kapcsolatban állt a debreceni egyetemi építkezéssel. A debreceni Tisza István Tudományegyetem központi főépületének, valamint néhány melléképületnek felépítésére az 1927. évber vitéz Katona Mihály debreceni építészmérnök kapott megbízást, aki a nagyarányú építkezési munkálatokra társul vette maga mellé Ehrenwald Imre építészt. Dr. Müller Félix .. ipariskolai tanár, műépítész kezdetben szaktanácsaival támogatta a vállalatot, később a kultuszminisztérium, amely az építkezések főhatósága volt, kinevezte az Ipariskolai tanárt abba az úgynevezett hármaabizottságba, amelynek feladata bizonyos, az addig teljesített építkezéssel kapcsolatban felmerült konkrét ügyek elbírálása volt. Nemsokára ezután Müller Féllxet az egyetemi építkezések kormánybiztos ává nevezték ki/3 'int ilyen, úgyszólván teljhatalommal vezette innen kezdve a kultuszkormány részéről a munkálatokat. A kultuszminisztérium 1930. márciusában megvonta vitéz Katona Mlhálytól és társától az építkezési megbízást, sőt olyértelmü határozatot hozott, hegy vitéz Katonának mintegy 140.000 pengőt az addig felvett pénzekből vissza kell fizetnie. Katona, aki ezzel szemben abban a hl szemben volt, hrgy még inkább az ő vállalatának van többletkövetélése a kincstártól, Müller Félix ténykedésének tulajdonította a megbízás visszavonását és innen kezdve a feljelentések özönét adta be az ipariskolai tanár-kormánybiztos ellen. /

Folyt, köv./