Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1931-11-10 [241]

/ k MÉRNÖKI KAMARA FEGYELMI BÍRÓSÁGÁNAK DÖNTÉSE. Folyt vt £| 1./ A feljelentésekre Müller Félix ugyancsak feljelentésekkel felelt úgyhogy a Mérnöki Kamarának nyolchónapos munkájába került, amig a bonyolult ügy szálait kibogozta. A budapesti Mérnöki Kamara fegyelmi bizottsága részéről M a r ó t h y Kálmán mérnökkari ezredes, építészmérnök vezette vizsgálóbiztosi minőségben a fegyelmit megelőző vizsgálatot. A kellő előkészítés után mára tűzte ki a főtárgyai ájt a bonyolult ügyben a kamara fegyelmi bírósága. A biróság elnöke D o r n a r Gyula minÍ3zt-ri tanácsos volt}, az előadóbiról tisztet B o r u e Ferenc mérnek látta el, rajta kivül a bíróság tagjai voltak: Rauch kepéd, Heinrich Viktor és Szentgály Antal mérnökök; a vádat dr. Kelemen Kernéi ügyvéd, országgyűlési képviselő, kamarai ügyész képviselte. A fegye Imi^ügynek kót vádlottja volt, éspedig dr. Müller Félix, akit dr. Gaár Jenő ügyvéd védett és vitéz Katona Mihály, "kinek Balogh Kálmán dr, mérnök volt a jogi képviselője. A főtárgyaláson elsősorban a vádhatározatot ismertették, amely szerint a kamara ügyésze a Mérnöki Rendtartás 37. szakaszába ütköző; a a mérnöki állás tekintélyét veszélyeztető fegyelmi vétség elmén emelt vádat a kőt vádlottal 3zemben. \ vádhatározat értelmében ugyanis a vádlottak azzal követték el a fegyelmi vétséget, hogy Katona szakértőül alkalmazta Müllert, akivel viszont állítólag titokban megegyezett, hogy később kinevezteti a választott bíróságba, vagy az úgynevezett hérmaobizottságba, azzal a titkos célzattal, hogy ott Katona érdekeit képviselje. Müller, akinek a vádhatározat szerint -be nem vallott célja a műegyetemi profeaszorságra való törekedés volt, összeférhetetlen helyzetbe került azzal, hogy .a fenti módon kettŐ3 szerepre, ellentétes érdekek védelmére vállalkozott,s végül is volt megbízójával, vitéz Katonával 3zemben szinte túlzott szigorúsággal járt el, amikor mint kormánybiztos olyan előterjesztést tett, amelynek alapján Katonától az egész építkezést megvonták. A fegyelmi bír ós ági tárgyaláson ezután az ügy rendkívül nagy terjedelmű és számos előiratát ismertették, majd a ' panas zlott akat hallgat* ták ki. Vitéz Katona Mihály a maga részéről vétkességét tagadta, ellenben Müllerrel szemben emelt súlyos vádjait megismételte éa fc-ntartotta, Müller Félix ugyancsak tagadta '. "vétkességét és azt hangoztatta, hogy tervszerű támadások középpontjába került, amelyeknek az ő erkölcsi tönkretétele a végső céljuk, A délutáni folytatólagos tárgyaláson G a á r Jenő dr.,liüller védője, indítványt tett, hogy a fegyelmi biróság rendelje el a tizonyitást aziránt, h~gy Katona ismételten kijelentette állítólag Mtilldr elűtt, hogy egyes miniszteriurai uraknak nagycsazegü sápokat juttatott. Kelemen Kornél dr. ügyész ezzel szemben rámutatott, hogy ez a kérdés mór a rende3biró3ág. előtt elintézést nyertj Sváb Gyula dr. műegyetemi tanár ugya^nis felhatalmazásra rágalmazás! pert indított Katona Mihály ellen/3 az ügyben az ügyÓ3Z C3upán azért ejtette el a vádat, mert Katona kereken tagadta, mintha ilyenértelmü nyilatkozatot bárki előtt is tett volna; Müller viszont semmivel sem tudta igazolni a nyi latkozat. • megtörténtét, Kelemen dr. ügyész, egyben Katona panaszlottal szemben a vádat elejtette, mert a bizonyítási anyaggal nem nyert igazolást, mintha Katona összebeszélt volna Müllerrel a hármasbizottsági tagság elnyerése iránt, /

cc

é egyben megszüntette eljárást vitéz Katonával szemben A bíróság ezek után el-rtásította a védelem inditványá)/,

0

TT.ajd Ke lemen Kornél dr. tartotta meg vádbeszédét, amelyben kérte Müller Félix vétkesaé nyilvánítását. Gaár Jenő dr. védő felszólalása, majd az utol3ó sző jogán felszélalé Müller panaszlett beszéde után a fegyelmi bíróság - másfélórás tanácskozás eredményeként - este féltizenegy érakor hirdette ki határozatát. A határozat értelmében a biróság vétkerrsk mondotta ki Müller Féllxet a mérnöki. áll.'s tekintélye ellen irányuló fegyelmi vétségben é3 ezért feddéssel büntette. A határozatról a kir. törvényszéket is értesitik. Az indokolás szerint nem engedhető meg az, hogy ugyanaz a n írnok, aki tanácsadója volt egy ügyben az egyik félnek, a másik ^félnek ugyanebben az ügyben nagy hatéakerrel felruházott megbízottjává válÁ iék,mert ez etikai szempontból is árt a mérnöki kar tekintélyének.-A haU tároza.ttal szemben Müller Félix, más részről Kelemen Kernéi dr, folsbbezést [ jelentettek be. /MOT/Ky