Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január
1931-11-06 [241]
— -ZU BfAOKk ÜG ' /Folytatás a 2-ik kiadáshoz ,/ Lz elnök a prof —isznri cim használatának jogosságára vonatkozóan intézctt több kérdést a tanúhoz, aki eimondta, hogy jól tud jnnánul és igy ismeri az Imaokát megillető "sztnszi" sgó jelentőségét* ; a r : •••• Japánban ez a címzés illeti meg a tornatanártol kezdve egészen a japán Császári főiskola rektoráig mindazokat, akik tanitassal foglalkoznak. Imaoka nem címeztette magát professzornak, azonban hallgatólag tűrte a titulust) sőt rossznéven vette, ha nem professzornak nevezték. kímaokának nagyobb képzettsége volt, mint a középiskolai végzettség. Imaoka állitólggos magyar gyalázó könyvére vonatkozóan megjegyezte, hogy általánosságban, egyszerre olvasva nem volt magyarellenes tendencia a könyvben, de többen mégis azt találtak benne, i^rra a kérdésre, hogy Imaoka tett-e magyarellenes Li jelentéé eke t elmondta még a tanú, hogy amikor elismerésben 1 és' dicséretben volt része ^akkor magyarbarátnak mutatkozott, amikor azortbah megsértették-, a kritikájával kissé tulmont a határon. Halász védő kérdésére még megjegyezte, hogy amikor a japán császár öccse Budapesten volt nagyon ingerült állapotban panaszkodott, hogy a k üiügyminisz tóriumban nem is fogadták és azt mondták, h^gy a hivatalos fogadtatás! részt a császári követség intézi> a társadalmi részt pedig a Magyar Hippon Eórsaság. .amikor Imaoka elköltözött bele együtt a régebbi lakás iból a japán könyvtárának nagyrésze eltűnt, azonban, minthogy Imaoka nincs Pesten és nem tudna védekezni a vád ellen, nem is gyanúsíthatja meg a könyvek elvitelével. Azt tudja, hogy •nagyon jól keresett Imaoka Pesten, egyrészt könyvével, másrészt pedig előb. d -ásókkal és kiállítás ck révén, de a keleti emberek sajátossága nála is mutatkozó bt abb an, hogy anyagi dolgorói sohasem beszélt. Ezt nem tartotta ildomosnak. Rab Gusztáv hirlapiró tett ozutan tanúvallomást, Elmondta, hogy Takamatsu japán császári herceg Budapestre érkezése előtt Imaokához ment bizonyos információkért, meg is kapta a herceg fényképét és amikor arra kérte, hogy ir#a le•japánul a herceg nevét, hogy azt cikkében, mint egzotikumot; lek":--ölhesse,, Imaoka átadta a japán névaláírást, amiről 'később derült ki, egy a saját neve volt. Imaoka három nap múlva telefonon rcsszalását fe, • ete ki afelett, hogy'a neve belekerült a cikkbe, mire, a tanú azt válaszolta, hogy Ő nem Imaoka nevét kérte, hanem a császári her_ ceg nevét, tehát nem illetheti ezért a furcsa cseréért szemrehányás, A tanú szerint Ima oka • eljárása lehetett keleti ravasszág x~e de fercértos következménye is, /. Budapesten élő japánok minden esetre •"nagyon *$1 mulattak a dolgon, Imaoka autogramja egy olyan cikkben szerepelt, amelyben egy szó sem volt róla, - Kovács Karap Ernő dr. volt képviselő azt vallotta, hogy azért szüntette meg Ima okával a régebbi barátságot ,mert furcsa "r: • hírek keringtek körülötte amiket senkis cm cáfolt meg, • < Ba rátosi Balogh Benedekné vo.lt a követkeaö : *€um,í Teí^cmása szerint, amikor férje és Imaoka Budapestre érkeztek, a Japánt' s ti vesén fogadta házába és lakást adott neki. Egy alkalommal ludaskását főzött, ami tudvalévően libaaprólék rizzsel, Imaoka már a következő napokban kiszerkesztette a ludaskását a zzal' a megjegyzéssel, hogy a híres magyar vendégszeretet abból' áll, hogy a vendegek a liba lábát kapják. Természetesen Paaaoka eljárása felháborodást váltott ki belőlük, amit még fokozott az is, hog Tr a női személyzet panaszkodott, hogy Imaoka molesztálja őket. Emiatt szemrehányást tett neki, rr* í m ao.ká ezért megsértődött, elköltözött tőlük s ettől az időtől kezdve ellensége lett férjének, aki azonban mindig megböcsájtett neki. M-f törtéit többizben, hogy amikor náluk volt vendégségben, a vacsora után alig hogy kitette a lakásbó]_ ap.ábát, ócsárolta a férjét, azzal zárta le a tanúvallomást Barátosi Balogh Benedekné, hogy a z első impressziója kedvezőtlen volt' Imaokáról s ez az impresszió be i s i g azolódo tt, Barátosi Balogh Gyula, Barátosi Benedek fia tott ezután tanúvallomást. Előadta, hogy Imaoka Siska nevü japán községben egy teaházba csábította, akkor 16 éves volt és az ő pénzéből fedezték a költségeiket » Elmondta még a tanú, hogy édesapja nem volt megelégedve Imaoka munkájával és ezért nem akarta magával hozni Budapestre, Imaoka azonban a rendőrségbe:: . a nt és a vele jött rendőr kijelentette, hogy csak ugy folytathatják eejukat Japánban, ha Imaokát magukkal hozzák azután Magyarországra, Azt ivódja, hogy Imaoka a. szocialistákkal és kemmuni stákkal v It együtt Japánban és apja emelte ki ebből a társaságból. /Folyt.kev./SY
