Magyar Országos Tudósító, 1931. november, 1934. január

1931-11-02 [241]

EGYHÁZI HÍREK A REFORMÁTUS ORSZÁGOS ZSINAT A NYOMORGÓK MEGSEGÍTÉSÉÉRT. A de1 réce ni zsinat félszázados emlékünnepe. - A magyar reformátusok parlamentje tiltakozott az erdélyi, felvidéki éa délvidéki reform'tusok elszar tása ellen.- • A reformáció születésnapj án, október 31.-én, nagyjelentőségű ünnepi üléaael fejezte te négyesztendőa tanácskozásait a Református Orazágoa Z3inat. Ünnepélyesen emlékeztek mindenekelőtt a moSt.ötven éve lefolyt debreceni zsinatra, amely kimondotta a nagymagyarországi reformárus egyház azervezeti egys -égét > azután pedig rendkívül fontoa deklarációkat fogadtak el. Reggel a zainati tagok testületileg jelentek meg a Kálvintéri templomban, ahol F o r g á c s Gyula aároapataki lelkész tartott rádión is közvetített prédikációt, a reformáció . jelent őségéről és érteim.> ről, Azután felvonultak az egyetemes konvent Szabó József-utcai székházába, az ünnepi ülésre. A zsinat asztalán elhelyezték az ötven év előtti, debreceni alkotmányozá gyűlés királyi j á váhagyáaa al é Hát ott, eredeti tör. vénykönyvét Í3» Negyed tizenkét órakor nyitották meg a záróülést Baltazár Dezső dr. pÜ3pök-elnök és ? á k u s Ernő főgondnok-elnök. I ó k u s Ernő nagyszaba.au megnyitóbeszédet mondotti - Most, ügymond, amikorra zsinat tető alá hozta törvényalkotó munkáját, vÍ3aza kell emlékeznünk a pontosan ötvsn éve tartOttdebreceni Z3in°tr», amely korszakot jelent a református egyház életében éi a modern államiság-öntudatteremtS müvének volt egyik nevezetes .állomása, A korhangulat,, amely az egyenlőség és viszonosság szellemét Igyekezett az egyházak között megteremteni, népszerűvé tette a kálvinizmusnak azt a törekvését, hogy egységes éa önálló azervezetét kiépítse, Nagy teológiai viták eredményeképpen megalakult a Konvent mellett a.Zsinat, s ugyarakkkor kimondatták a magyar szent korona területén lévő öaazea relormátua egyházak összetartozását, azervezeti egyaégét. Megeteremtette ez a Z3inat a közai pot, az "egymás terhét hordozzátok" apoatoli parancsa azerlnt. Ez volt az első lépés nálunk a krisztusi közteherviselés felé, az első Intézkedés arra, hogy az erősebb segítse a gyengébbet. Akkor kezdődött az áll-amsegélyeg korazak, amelynek lehetnek hibái, de kétaégtelen, hogy csak Így lehetett biztoaltani az egyházak éa lelkéazek hozzájuk méltó életét. Megalkották a nyugdíjintézetet, egyaégea lett az énekeakönyv, a liturgia éa lehetővé vált ^külfölddel való kapcsolatok kiépítése. - Ma, nálunk hatalmasabb történelmi erők kényszere folytán, az akkori egyetlenegy református egyház helyén - négy református egyház áll; a közalapi és nyugdíjintézet! tőkék, a háború miatt, semmivé váltak és bár számra a máaodik magyar egyház lettünk, aajnálatoa, hogy nincs meg az a békéa, tisztult levegő, amely a ferenczj ' zaef1 korszakban uralkodhatott a magyar közéleten... • - De latén a régi, emeli fe.l hangját Dóküa Ernő, - és mi is a régiek vagyunk éa bátran indulunk neki az útnak. /Hoas zant artó éljenzéa és taps./ A fecskefészket hiába rontja, le az idő keze, újra épiti azt, mi la újra épit jük" f éazkünket, utódaink számára. Egyik nemzet a magvetésnek a népe, méaik az aratásé, mi újból a mageetéa népe lettünk, de "... akik könnyhullatáaaal vetnek, vigadozáa3al aratnak majd,,," Felállva éljenezték éa tapadták Pókua Ernőt remekbeazabott beazéde végén, majd G örömbei Péter nagykállei lelkéaz, tiszántúli ta-' nácabirc tartott ünn r-i szónoklatot, iamertetve az ötven év előtti zsinat hátterét, az akkor^ közviszonyokat , a zainat előkészítését é3 lef.olyását, fl A pátriárka Vay Miklós báró és Na>gy Péter erdélyi pŰ3pök vezetnék akkor a i\ tanácakozásokat. Megrajzolja a de.'brecerii "zainati atyák" 3Z.ellemi arcképétU "Közülök ma már csupán a mai Z3in,ati világi ©lnök: D ó k u s Ernő van •

: életben ^mondja a szónok, mire m«egujulő lelke3 ovációkkal ünneplik az c egyházi vezért, \ /Folyt.kÖv,/