Magyar Országos Tudósító, 1931. június/1

1931-06-01 [054]

A KORVIN MÁTYÁS EGYESÜLET FELOLVttSO ÜLÉSE. A Korvin Mátyás Tudományos, i

rodalmi, Művészeti és Társsdai^ mi Egyesület irodalmi szakosztálya vasárnap délelőtt £3 Magyar Tudományos Akadémián magyarnyelvű felolvasó ülést tartott, Az ülésen R a d o Antal elnökölt, s a megjelentek között az olasz-magyar tudományos és irodalmi kapcsolatok megteremtőik,számos jeles magyar iró és művész, > t s P i g n a t e 1 1 i herceggel élén a budapesti olasz fasció vezeüőtag jai" voltak jelen. Rad° Antal megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az olasz kulruta iránti érdeklődés az utóbbi időben mennyire fokozódott nálunk,kivált mióta az olasz nemzet vezére, Mussolini oly határozottsággal foglalt állást Magyarország igaza . '.t, s hazánkat ért szörnyű igazságtalanság jóvátétele érdekében. Radó Antal kifejtette, hogy a Korvin Mátyás Egyesület elnöke, Berzeviczy Albert még az eddiginél is jóval nagyobb-figyelmet szándékozik fordítani arra, hogy az olasz kultúrát azok körébeny ismertesse, akik az egyesület olasznyelvü előadásait nem élvezhetik. Ezért kivánja rendszeresíteni a magyar nyelven tartott előadásokat, ily módon is erősítve a két nemzet közti szellemi kapcsolatokat. Az elnöki megnyitó után Boni Margherita /Írói nevén Gáspár Miklós/ lépett az előadói asztalhoz, s mutatta be "Az uj olasz rinascimento

11 oimü értekezését. - /»kik mindenáron kisebbíteni akarják a fascizmus érdemeit fejtegette a kitűnő irónő « azok azt hangoztatják, hogy nem igaz, mintha Itália most élné második újjászületését és ezt n fascizrausnak köszönhetné az olasz lélek és «z olasz kultúra. Azt hangoztatják, hogy nem lehet, gazdag és' szabadon virágzó az olyan ország szellemi élete^ ahol az államhatalom tartja kezében a művészetek fejlesztésének ügyét, sót ennek irányításába is beleszól.Azoknak, akik ezeket a kifogásokat hangoztatják, tudniok kellene, logy az emberi kultúra történetének aranykorai mindig azok az idők voltak, ' amikor maga az államhatalom játszotta egy-egy országban a mecénás szerepét* Épp*--n Olaszország példája bizonyltja ezt, ahol a renaissance korában a pápák és fejedelmek tartották kezükben a művészet fejlesztését és irányitáa át. - Természetes dolog, hogy amint a művészet a mai rend ellen irányuló politikának szócsövévé válik, az államhatalom közbelép. De amíg egyrészt az igazi művészet nem vélhetik politikai szócsővé, ugy másrészt ez az állami beavatkozás r

z ilyen esetekben mindenütt megtalálható,nemcsak Olaszországban. Németországot kivéve, azonban sehol a világon nem található meg ^z a t ljes művészi szabadság, amely a mai Olaszország Íróinak ós művészeinek rendelkezésére áll. Itt valóban szentség a fantázia, senkisem szabdalja meg szárnyait. Nálunk például elképzelhetetlen volna aa olyan merész tendenciájú irodalmi müvek megjelenése, amelyeket - gondoljunk csak Pitigrillire - Olaszország semmiben sem akadályoz. Gyakran hallja az ember azt kérdezni, hogy amennyiben a fascizmus valóba n Olaszország uj rinascimento já;t jelenti, hol

: van ennek az uj rinascimentonak egy uj Danteja, Lionardoja, Michel Angeloja? Ha erre a kérdésre válaszolunk, először is azt k<- 11 tekintetbe venni, hogy a "rinascimento" szó csak évszázadok folyamán azonosodott a művészek, költők és tudósok nagy táborának fogalmával, mert hiszen ez a szó tulajdonképen megújhodást, újjászületést jelent. Az újjászületés pedig a télből fakadó diadalmas tavasz, az ébredő életerő, életöntudat ujjongása, Olaszország a fascizmus által ébredt rá arra, hogy nemcsak múltja, hon;-, jelene és jövője is van és ennek o felismerésnek ujjongása az, amely a elvészét fiatalos szertelenségeivel tölti el az alkotó szellemeket, Ka sorra* Vesszük - fascista Olaszország művészetének egyes ágait,., lehetetlen fel nem ismernünk, hogy az irodalom milyen hat"Inas tehetségeket termelt ki néhány év alatt, egy Bontempellit, egy Borgeset, egy Papinit; hogy a színpad Eirandelloval, Verganival, Bontempellivel, az egész világ színpadi művészetére látalikitó hutással van. Már most itt van a futurizmus, amelyét mint a fascizmus megelőzőjét és jelenlegi leghívebb fegyvertársát,-snnyiszor a szeműre (vetnek rz uj Olaszországnak. /folytatása következik/