Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-16 [052]

HÍREK. AZ ANGLIA ÉS \ FRANCIAORSZÁG KÖZÖTTI - ARANYMOZGALOMi A Magyar Közgazda­sági Társaság december 19-én, pénteken este 6 órakor a Budapesti K^'-r ake­delmi Akadémia dísztermében /V, Alketmúny-utca 9,/ ülést tart, melyen W a 1 d e r György "Az Anglia é3 Franciaország közötti aranymozgalom" el­men tart előadást. Az előadáson a Közgazdasági Tár3aság tagjain kivül ven­dégek is megjelenhetnek. /MOT/B, —AZ ALFÖLD ÁLLÍTÓLAGOS KISZÁRÍTJA, ELSZIKES'ISÉSB ÉS ÖNTÖZÉSÉNEK KÉRDÉSE CÍMEN tartott kedd.n délután a Mérnöke^ylet vízépítési szakosztályában elő­adást Kene3sey Béla ny. miniszteri tanácéos. Az olőadó elsősorban azokkal a támadásokkal foglalkozott, amelyek 3zerint az ármentesítés és a belvizek rendezése az Alföldet kiszárította, Szaha w rává tette, óriási mór­tékben elősegítette az elszikesedést, amik mellé még a földárját is eltün­tette. Előadta, hogy mlndeaeket a munkálatokat nem az állam kényszeritette a törvény alapján keletkező autonóm társulatokra, hanem maguk, a saját auto­nóm jogkörükben vitték azokat keresztül. Na^ynagyarországon Így több, mint 6 millió holdnyi terület szabadult meg a káros vizektől. Ennek a hatalmas területnek Trianon közel 43 százalékától megfosztotta az országot. Megemlí­tette, hogy az árvédekezéa ma még nem befejezett^ a többjtkisobb védtelen te­rület mellett ott van még a százezerholdas borsó, i nyilt ártér is. Meghatá­rozta a bel- és külvizek fogalmát, ismertette röviden azok levezetésénél mód­ját, vázolta a belvizek levezetésének nehézségeit, ismertette azokat a mon­dókat, amelyekkel a belvizeket függőlegesen magán a védett területen raki-ó­rozzák. Meggyőző példákkal igazolta, mennyire nem függnek a csapadékok a helyi párolgásoktól s megmagyarázta, miért is száraz az #lföld klimája. A szikkérdé3sel foglalkozva, tudományos támasztékokkal mutatta ki, hogy elszi­kesedés csak ott lehetséges, ahol a vizek összefutva időnként csak a párolgáe utján tűnnek el, sóikat tehát a talajban hagyják ,s hogy a szik bármilyen irá­nyig megjavitá3ának első és alapfeltétele a lecsapolás. Hogy a csonka ország vizitársulatainak területén mit: jelent az ármentesítés a belvizek rendezésé­vel együtt, arra igen meglepő adatokat so rolt fel, &zek 3zerint a oso^nkaor. szági társulati területek kataszteri tiszta jövedelme tízmillió pengővel eme: kedett, a 3zikesek területe 78.300 holddal csökkent, a művelhető terület 200.000 holddal, a szántó terület pedig 970 ezer holddal gyarapodott, 03ak 14 alföldi társulat adatait véve tekintetbe, ottan 1700 kilométer ut, 88C kilométer különféle rendszerű vasút épült. Rátérve az öntözés kérdésére, han( súlyozta a természetes sorrendet, ami először 13 a vizek kártételei ellen való védekezést követeli meg s csak azután lehet az .. *:\ öntözésre és hasznos: tésra gondolnie Emsllett az Alföldön utakat, gazdasági va3utakat is kell építeni,mert ezek egymagukban is jelentős eszközei a jobb és többtermelés­nek 3 annál fontosabb az öntözés mellett, amikor nem a rét éa. legelőgazdál­kodáson kell a hangsúlynak lenni, hanem a vegyestermelésen, azok mellett a takarmáiiyféléken, mint az állattenyésztés feltételén. Végül annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a földmüvelésügyi miniszter megtalálja majd an­na& a módj át, akikkel és amivel a helye3 megoldást előkészítheti s bizonyára segítségére lesz ebben a ma már derengeni kezdő hajnal is, ami Trianon fel­legeit előzi éa ismét egésszé teszi ezt a mai megnyomorított országot. A na^y érdeklődéssel hallgatott előadást beható vita követ- • ,4 te, melyen hozzászóltak Grab-ovs zky Miklós miniszteri tanácBOs, dr, /L D o b y Géza egyetemi tanár és mások. /MOT/Vr,

Next

/
Thumbnails
Contents