Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-16 [052]

HÍREK. —lA VILÁGGAZDASÁGI VÁLSÁG STATISZTIKAI KEPE" GIMEN TARTOTT ELŐADÁST ELEKES DEZSŐ A STATISZTIKAI TÁRSASÁGBAN. A Magyar StatlsztlkalJTársaaág kedden délután a Központi Statisztikai Hivatal üléstermében előadóülést tartott, melyen Thirring Gusztáv elnökölt. Az előadáson Elekes Dezső "A világgazdasági válság statisztikai képe" cimen tartott előadást. Az eddigi válságokkal párhuzamot vonva kimutatta, hogy sem területileg,3em sokoldalúság szempontjából mostanihoz hasonló nagyarányú válság még nem ' volt. Különbözik u legújabb válság a régebbiektől abban is, hogy nem hirtelen tört be, hanem évekig lappangott, kezdetének tehát fixpontja ninos, Az előadás statisztikai képet festett a válság főokáról, a túltermelésről s az ezzel kapcsolatos fogyasztáshiányról, amely a gazdasági életben a megrázkódtatást előidézte, A termelés a háború nagy pusztításai nak pótlására tul rohamosan indult meg, igen nagy - . kapacitással rendezkedett be, amelyet az utánpótlás befejeződtével s a vásárlóerő csökkenésével hirtelen leállítani nem lehetett. Mii. a világ népessége a háború kitörése óta csak tiz százalékkal gyarapodott, a nyersanyagok és élelmiszerek termelése 25 százalékkal növekedett/ Amerikában a növekedés a 6C százalékot is elérte. A gabonakészletek megszaporodását mutatja, hogy mig 1936-ban 4 mii lió tonnát sem Srték el, 1930-ban meghaladták a 11 millió tonnát. A cukorkészletek a három év előtti 1,3 millió tonnáról 2 millió tonnára emelkedtek. A bruzilliai viaszatartott kávékészletek már maghaladják a világ egy egész esztendei kávészükségletét. Az árszínvonal némely főcikknél már csak egyharmada az egy-két év előttinek. Az általános elszegényedést, amely a gazdasági egyansuly megzavarodására vezetett, előmozdította, hogy a nagykereskedelmi árak éveken át hatvan százalékkal és a békebeli árak fölött jártak s a nagy és kiskereskedelmi árak közötti különbség is indokolatlanul magas volt. Tehát a termelő a kereskedlot, a kereskedő a figyasztót, a békeidőben megszolíott szolid üzleti hasznot mes3Zé meghaladó arányú drágítással 3zegényitette. Elterjedt* nézet, hogy a válság fóokát a fizető eszközökben fellépett hiányban, az aranytermelés csökkenésében kell keresni. Tény, h"gy az aranybányák termelése az utó obi években mintógy 7 százalékkal állandóan kisebb, mint a háború előtt

/

3 több államnak az aranyvalutára való áttérése is növelte az -.

0 aranyinséget. Mé

i;

,sem lehet a válságot csupán pénzügyi szemszögből megítélni, hiszen az aranyért nagy harc folyik a gazdasági szempontoktól függetlenül ls, talán a háborúnak ama tanulsága miatt, hogy az arany a legbiztosabb érték, itt-ott talán a háborútól való félelem vagy arra való előkéazülwt is lappanghat az aranyért való harc 6a az aranygyüjtés mögött. Egyes államok már megduplázták két év előtti aranykészletüket, Így különösen Franciaország, ahol az aranytartalék négy és félmilliárd pengőről 9 és félmilliárd pengőre emelkedett. Az előadó foglalkozott a válság következményeivel, tüneteivé is, s azzal fejezte te előadásét,' hogy a válságból kivezető utat csak a gaz(/1 dasági érdekeltségek s az államok megértő együttműködésétől, nemzetközi szei VL vezkedéstől várhatjuk, /MOT/gx Vr

e