Magyar Országos Tudósító, 1930. december/2

1930-12-15 [052]

Hl CRSZJGOS M*GXAR LIfíZÖGiiZDnSrvGI EGYESÜLET. Folytatás 1./ - Nálunk az értékesítésre gátlólag hatott nz úgynevezett bole tatörvény késői időpontban való életbeléptetése s Így sem a gazda, séma koreskouelem nem tudta kihasználni a július és augusztusban érvényben lév még tűrhető árakat, mely idő alatt viszont a jugoszláv buza jóformán egésr t-rmése elhelyezésre taLált

t - & 90-es évek gazdasági válsága azonban lényegesen különböző a mai viszonyoktól, amennyiben bár akkor is alacsonyak voltak a terményárak, viszont azonban az iparcikkek és a hitel kamatai olcsók voltak, de alközterhek is a maiak felét is alig érték el. * - A tengerentúli államok termelésének helyzetét viszont ezer, tételek nem befolyásolják lénygeson, mert termelési költségeik sokkal alt csonkábbak, mint náluníí, amennyiben a drága kézi munkaerőt a . gépüzem pótolja. Állattartás allg van, mert az ősföldekom trágyára nincsen szükség. Mi a gazdaságinkat nem mechanizálhatjuk ily mértékben, mert ezzel e

gy ujabb szociális probléma keletkezne. - így - állván a helyzet, mint egyetlen megold*, mind orőto? jesobben jelentkezik a nemzetközi gazdasági megértés és összefogás problémája, de nem egy oly Pan-Európa gondolatában, mely a politika 1 kérdés? ket helyezi előtérbe, hanem mindenekelőtt a gazdasági kérdések sürgős n. oldásában kell koresni a helyzet kulcsát éspedig a tengorontuli államokká. egyetértve képzelhető csak el őzen gazdasági entonte. Hisz az európai buzr iviteli szükséglet csak 4-6 százalékát tudja kitermelni Európa maga, a j bi 94-96 százalék mind a tenegerentull államok terméséből kell, hogy í d>-zetet találjon. - k mezőgazdasági válság kérdése csak ugy oldható meg, ha a mezőgazdasági cikkeket exportáló és importáló országok gazdáinak ellen tá : tes érdekei ki egyen Üttetnek'.' Ezen kérdést -.kel 1 üstökénél-megfognia \á" OftV bi mind csak üres szónoklat. Hogy ez milyen kényes 'pont,- az't leg Jobfan iga zolta a gemfi várrbéke konferenciájának teljes fiaskója és a novemberben;

: folytatott ugyanily tárgyalások sikértelensége, mert mihelyest a mezőgajjd" sági vámoH megrögzítése, vagy -bizonyos regionális'megáil&podások szüks égessége tetetett szóvá az európai -agrárai lamok által,, azontíal csődöt; mondott az egész hangzatos nevü tanácskozás.' - Megértésre kell jutni e nagy'ipari államokkal is, itt lép előtérbe a kereskedelmi szerződések kérdése. Mindinkább szembetünő azon tény^, hngy s legtöbb kedvezmény elmelete nem nyújt elegendő védelmet a mezőgazdasági terményekot kivivő országoknak, mert hgy hasonló feltétel^ között beeresztik a nyugati államokba a mi terményeinket, mint a tengerei túliak?t, ezt tekintve teljesen elütő termelési körülményeinket, csakis ! 1 kizárásunkra vezethet. Ezen ténykörülmények felismerése veti fel önkén', Q

gy jobb és a mai gazdasági viszonyok között alkalmasaWto vámpolitikai el-élet gondolatát, amely abban kulminál, hogy bizonyos földrajzilag egymással határos s gazdaságilag a normális árukeret tekintetében egymásra utaj országok egymással mintegy gazdasági szövetségre lépnek s egymás áruit mr államokéival szemben kedvezményes elbánásban részositik anélkül, hogy saját termelésük védelmét elejtenék, -A világháború következtében teljesen megváltozott gazdaság? viszonyok a békeszerződések által felállított számtalan uj vámterületek fii egy parancsélólag Vv.tik fel a szomszédos államok gazdasági szövotségének gondolatát, vagyis a preferenciális szisztéma bevezetését^ mint egyedüli mentséget, mely nélkül a gyengébben ugyan előbb buknak G'Í> de magukkal rántják az erösebbet is, - Sajnos egyes államokban a belpolitikai helyzet irányítja a gazdasági politikát s nem a gazdasági megfontolás* \lgy hogy bizonyos pár" nak a koalíciókban való megtartókra az illető* kormányok hatalmas protekci nizmust érvényesitenek és igy lehetetlenné teszik a mi mozőgazdasági cik- . keink méltányos áron való be juthatá sá^i /Fc^t. köv./