Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1

1930-12-06 [051]

K é z i r s t . />' r^pj" Tizenkettedik kiad Budapest, 1930. december 6. ff- — XII. é#folyam" 278/szám"" A KORMÁNYZÓ ARCKÉP NEK LELEPLEZÉSE AZ ÜGYVÉDI KAMAKÁBAN. /f o 1 y t a t á s 1./ Baróthy Pál, a budapesti kir, ügyé 3Z3ég elnöke; Nelky Elek, a budapesti kir. központi járásbíróság elnöke; Végh Károly, a biidape3ti áru-és értéktőzsde elnöke; Dorning Henrik főkapitányhelyet cos, Kálnoky-Bedő Sándor dr, országgyűlési képviselő, Mendelényi László -r. kir, curiai biró; SipekiBalás Béla, a budapesti Tudományegyetem Jogi Karának dékánja, Pázmán Ferenc dr, a pécsi Tudományegyetem rektora; Torma Frigyes, az Országos Mérnöki Knmarflfőtitkára; Gerlóczy Zsigmond dr., az Országos Orvosszövetség elnöke, valamint számosan mások, a magyar közélet jelesei közül, Budapest és az ország ügyvédsége igen nagy számmal vett részt az ünnepségen. Többek között ott voltak: Pap József dr, a.Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, Ba.^racs Marcell dr. országgyűlési képviselő, kamarai másodelnök, Széli Gyula dr, felsőházi tag, a Szegedi ^amaa elnöke, Kölcsey Sándor dr. a Debreceni Ügyvédi Kamarajjplnöke, Fittler Dezső dr. az Országos Ügyvéd3zövets]é3 elnöke, Szilágyi ^.rtür Károly dr. udvari tanáosos, Medvigy Gábor dr. az Ügyvédszövetség társelnöke. Király Fereno dr,, Gerlóczy Endre dr. ós Bíró László dr, az Országos Ugyvédszövetdég alelnökei, valamiéit száméban m sok. Bevezetőül az Ügyvédi Kamara egyik tagja fiszharmóniumon eljátszotta a Himnuszt, majd az elnöklő Pap József dr. udvari tanácsos, a Budapesti ügyvédi Kamara elnöke, mondott megnyitóbeszédet, amelyben utalt arra, hogy Magyarország kormányzója ebben az évben töltötte be országlásának első deoenniumát, A tízéves fordulót az ország társadalmának minden rétege megünnepelte és a Magyar Corpus Juris mér a kormányzó életében törvénybe iktatta a magyar nemzet soha el nem muló gáláját, tizsteletót és nagyrabecsülését, az ország ujátefcemtője iránt, A magyar ügyvédek, akik a jogrend hivatott őrei, a szabadság természetes védelmezői és a magyar állameszmének mindenkori tántorlthatalan bajnokai, - ezúttal külsőleg is kifejezésre kívánják jutta._tni tiszteletüket, htdolatukat és hálájukat az iránt a férfiú iránt, aki Magyaroroszágot a pusztulásból megmentette és az ország törvényes rendjét, ezeréves alkotr\/.r yát, régi fényébe viszszaéllitotta. Nem véletlen, hogy az arcképiele }1« zés ünnepségére a Miklós napot választottuk, - mondotta Pap József, - mert a magyar ügyvédség ezzel is meg akarta mutatni az ünnep családias be na őségét* Elmondotta ezután az elnök a portié megfestéiének töréénetét, köszönetét fejezte ki az Otszrgos ügyvédszövetségnek, hogy az arckép elhelyezésére a Budapesti ügyvédi Kamarát választotta ki, mert ezzel a ténnyel is 1r

lfejezésre kívánta juttattni azt az együttérzést, amely az ország ügyvédeit, egybefüzi, akik eddig is mindenkor sikeresen tartották távol soraiktól a széthúzás átkos szellemét. Az ügyvédség az ország történetének legszomorúbb Időszakában is hiven kitartott nagy ideáljai mellett, nem engedett a forradalmi eszméknek, s a magyar államgondolat Iránt tartozó hazafias kötelességeit a jövőben is épp oly hiven fogja teljesíteni, amint teljesítette sub auspJbiis regis - a múltban, és amint teljesiti sub auspiciis gubernatoris - a jelenben! Hosszantartó taps fogadta Pap József elnöki megnyitóját, majd • *\ - Medvigy Gábor dr,, az Országos Ügyvédszövetség társelnöke mondott ünnepi beszédet. Magasan szárnyaló beszédében hangoztatta, hog$ hogy az ügyvédség legteljesebb hódolatát kívánja kifejezni a mai arokópleleplező ünnepséggel. Jóllehet nincsen irott jog3zabály, amely eltilthatná a gondolkodó embereket, valamely nagy államférfiú, vagy hadve^zér cselekedeteinek bírálatától, - a kritika jogával az értelmiséghez tartpr zók csupán blznyos korlátozással élhetnek. Korlátozza ugyanis bizonyos *' <\ fokig az értékítéletet az időtávlat: történetírói szabály, hogy bizo/ nyoa időnek kell elmúlnia, amig a kortársak kellő bírálatot tudnak mony\ dani a történelem eseményeiről, /folyt. köv. /