Magyar Országos Tudósító, 1930. december/1

1930-12-04 [051]

TESTVÉREK ADÁS HARCA A FÖLDÉRT. Liebe József vecsési kádársegéd 1915 január 2-án f org°p$sztolyaból köz­vetlen közelből négyszer rálőtt testvérbátyjára: Liebe Ádámra, Liebe Ádám ugyanis az édesanyjukat ököllel többizben arculütötte és állandóan szidalmazta. A pestvidéki törvényszék Liebe Józsefet 1*15. júniusában erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés vétségének kísérle­téért négyhóhapi fogházra ítélte. Liebe rvdám az elszenvedett sérülések folytán munkaképtelenné vált ugy, hogy 1918 februárjában polgári kere­setet indított édesanyja és fivére ellen 20.000 korcna tőke vagy meg felelő havi járadék iránt. A törvényszék 1921 augusztusában kötelezte Liebe Józsefet, hogy testvérbátyjának a kereset beadásától számított i­dőponttól kezdve havi 200 korona járadékot fizessen. Ez az itélet jog­erőssé vált. Liebe ¿4 ám azonban a pénz elértéktelenedése folytán i*23 májusában ujabb polgári pert indított testvéröccse ellen, a havi járadék felemelése iránt. A budapesti tábla 1327 márciusában jogerősen kötelez, te Liebe Józsefet, hogy testvérbátyjának visszamenő hatállyal havi 20, illetve 40 pengőket fizessen^ 1925 évtől kezdve ps dlg havonként 60 pen­gő megfizetésére kötelezte. A jogerős itélet alajpján Liebe Ádám kielé­gítési végrehajtási pert tett folyamatba Cccse ellen, annak Összes in­góságaira ós vecsési, valamint halomegyházpusztai ingatlanaira. Liebe József azonban még a foglalást megelőzően^ 1927 február 3-án szabályos adásvételi szerződés alapján a vecsési és halomegyház­pusztai ingatlanokból őt megillető és még reá hárulandó birtokrészt ­az édesanyja javára bekebelezett haszonélvezeti joggal terhelten - 1000 pengő vételárért eladta anyósának: Özvegy Szabó Kalmánnénak." Igy a vég­rehajtási zálogjogot Liebe „dám javára nem lehetett bekebelezni. Liebe Ádám ezek után csalás büntette cimén bűnvádi feljelentést tett öccse és anhak anyósa ellen) akikkel szemben a királyi ügyészség ugy konstruál­ta meg a vádat> hogy elidegenítették azokat az ingatlanokat, amelyekből tula jdonkéopeh L ebe dáám követelését kellett volna kielégíteni." A pefc vidéki törvényszék előtt megtartott főtárgyaláson Liebe József azzal vé dekezett, hogy nem állott szándékában testvódbátyja kijátszása, apai jussát csupán azért adta el, mert szorult anyagi helyzetben volt, Hosss szu ideig nem volt ugyanis keresete, adósságokba verte magát és az el­lene indított pörök is rengeteg pénzt emésztettek~fel. Az ingatlanokat egyébként idegeneknek is kínálta megvételre, de azért nem akadt rájuk vevőj mert édesanyja haszonélvezeti jogával^voltak megterhelve. Igazol­ta L^ebe József azt is, hogy magának L ebe Ádámnak szintén fölajánlot­ta végkielégítésképpen ingatlanrészeit^ de a" testvérbáty ja ezt nQnf'fo­gadta el. Özvegy Szabó Kálmanné azzal védekezett, hogy nem tudta azt, hogy veje ellen ilyentermészetü eljárás van folyamatban, A törvényszék alaposnak találta a két vádlott védekezését, amelyet a tanük is minden­ben igazoltak. A szakértők egybahangzó véleménye szerint az ilyen termé szetü megterheléssel a hasonló birtokrészek Idegenek számára úgyszól­ván egyáltalában nem értékesíthetők és igy az 12)00 pengős vételárat nem lehet^alacsonynak tekinteni. Mindezek figyelembevételével a biróság Lie be Jó séfet és özvegy Szabó Kalmánnét a asalás bűntettének vádja alól bizonyítékok hiányában felmentette. Ezt a felmentő Ítéletet a t a? la <» most bűncselekmény hiányában hagyta jóvá, ami ellen a királyi főügyész semmiségi panasszal élt. /MOT/KY. — "* • A KUT BEOMLÁSÁÉRT ELSÖFOKON ÖTSZÁZPSNGÖRE ITÉLTdK A PALLÉRT. MÁSOBFÖ KON .FELMENTETTEK. , * Heidl Mihály báttaszéki pallér ellen a budapesti királyi ügyészség vá­dat emelt gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétsége tinién mért a budapesti Jász utca 96 számú jéggyari telepen 1927 májusában eszközöfc építésnél, mint megbízott építésvezető, elmulasztotta a kiásott kút belsejét megfelelő magasságban kiáucolni, a kut oldala ennek következ­tében a homokos talajon beomlott és a kut nyílásánál"elhelyezett nagy k§ a kut fenekén dolgozó Veréb Ferenc munkás fejére zuhant, aki súlyos zúzódás oka t szenvedett. A vádlott pallér a büntetőtörvény szék előtt az­zal védekezett, hogy a sértett saját vigyázatlansága okozta a balesetet Ezzel szemben a szakértő arra hivatkozott, hogy a" kiducolás elmulasztá­sa volt az okozója Veréb Ferenc megsérülésének; ezért pedig egyedül a pallér felelős. Ennek megfelelően a törvényszék Heidl Mihályt a terhé­re rott tselekmény miatt 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte; a tábla Du­sárdy tanácsa azonban megfelelő tényálladék hiányában felmentette./MOT/ KY.

Next

/
Thumbnails
Contents