Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-24 [050]

• £ ^<u^r CL- - « ' • . BERZEVICZY ALBERT BESZÉDE AZ AKADÉMIA MAI ÜNNEPI ÜLÉSÉN " A Kisfaludy Károly elhunytának századik évfordulójától csak három nap választ el, mikor ma az ő emlékére gyűlünk össze* Az 5 sor3#ban sajátságos játékát látjuk a születés és halál találkozásáSnak, Születése anyja halálának okozója lett,s e miatt atyja legyőzhetetlen rosszindulattal viseltetett iránta. Halála pedig csak négy nappal követte Akadémiánk meazületését, alakuló ülését, ugy hogy az Akadémia legelső költő tagját - mert Kisfaludy Karoly az volt, úgyszólván halálos ágyán választotta meg. Hogy Akadémiánk első megalakulásakor sietett Kisfaludy Károlyt mindén mást megelőző választásával -...^tisztelni meg, az nemcsak azért * történt, hogy a halhatatlanok közé iktasson egy haldoklót; az természetes következménye volt annak az elismert vezéri szerepnek, melyet Kisfaludy szépirodalmunkban mór évek óta vitt. Tizeitegy év alatt küfcdte fel magát erre a vezéri szerepre, miután megelőzőleg 31 évet sok bolyongás, tévedezés, kísérletezés és csalódás között töltött 8 már-már a züllés veszélye fenyegette. Mikor 1817-ben Pestre jött, itt se tudott mindjárt gyökeret verni; csak mikor a "Tatárok Magyarországén" cimü drámája meghozta első nagy színpadi sikerét, kezdett pályája egyszerre szédületes gyorsasággal emelkedni, többé vissza nem zökkenve egy percre sem. őt szépirodalmunk vezéri szerepére jogosította kiválósága a költészetnek majdnem minden ágábair, de főkép az, hogy megértvén a kor intő szavát s különösen a fiatal nemzedék vágyáft, és hajlamát, költészetünknek oly uj irányokat tűzött ki, amelyek ezeknek a vágyaknak és hajlamoknak megfeleltek s vonzó és lebilincselő egyéniségével tudta a fiatal irói gárdát tartósan a maga zászlaja alá csoportosítani. Azt az uj irányt, melyet ű irodalmunkban egyidejűleg a külföld hasonló áramlataival meghonosított, ő maga "románcának" nevezte, ml romantikának, vagy romántIcIzmusnak. Azóta a romanticizmus nevéről és •lényegéről annyit Írtak, hegy a fogalom is sok változást szenvedett; sőt vannak akik bebizonyíthatni vélik, hogy azok, akiknek Európában a romanticizmus megalapítását tulajdomitjuk, magukat egyáltalán nem tekintet-* ték romantikusoknak s ily irány kitűzésére nem is gondoltak. Utóvégre: verba valent usu, s mértékadó csak az lehet, amit nem későbbimfelfogás és szükséglet magyaráz belé valamely irodalomtörténeti fogalomba, hanem az, ami az illető kor lelki szükségletének kielégítése gyanánt jelentkezik. A románticizmu3nak Victor Hugó és Alessandro ManzArti sem voltak megalapítói, csak folytatói; mert ^ a nemzeties, népies és regényes költészet forrásai már a középkorban is meg voltak, de gyöngén csörgedező ereit a renaissance hatása alatt a classikai költés dagálya majdnem egészen elárasztotta. A XVII. század elejétől párhuzamosan látjuk haladni a két árt, az egyik, a classlsizmus a XX. szazad elején mind sekélyebb lesz ós veszti üdeságét, a romanticizmus mindinkább duzzadó erővel mélyíti é3 szélesíti . medrét. Az irány kialakulásában már Hugó és Manzcni előtt is fontos szerepe volt a Chateaubriand, Walter Scofct, Byron költészetének és a német romantikai iskola működésének, különösen a Sha]fce3peare-kultusz megújulásának. És szem elől nem tévesztendő, hogy ez az irodalmi irány karöltve járt a művészeti izlés és régészeti érdeklődés bizonyos változáséval is. A romanticizmus megjelenését és elterjedését - mint minden • . x. szellemi áramlatét « , az magyarázza meg, hr-gy meghozta a lelkeknek azt, aminek hiányát érezték. Azoknak, akik beteltek a görög-római kori reminiscentiákkal, a középkor hősi kalandjainak és lovagszerelmeiiiek emlékét 3 valamint a kelet s^inpompájából és mesevilágából is. Azoknak, akik a classicizmust nagyon tudósnak, színtelennek és kimértnek találták, a né| piesebb, színesebb és szabadabb Irodalmi fogmát; azoknak, cs akik a clas— I

siclzmus pogányságtól, rpcion^liizmusától és érzékiességétől idegenkedtek, /folyt. köv. /