Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3
1930-11-24 [050]
BERZEVICZY ALBERT BESZÉDE AZ AKADÉMIA MAI ÜNNEPI ÜLÉSÉN, /folytatás 1./ a keresztényies érzelmességek és misticizmust és azoknak, akikafci. amannak a kozmpolizmusa hidegen hagyott, a kötészet nemzeti tárgyait? és jellegét, Kisfaludy Károly érvényesítette a romantikai irányt regényes elbeszéléseiben, érvényesítette - főképp népies elemét - a lírában, mert hiszen népdalainknak lgaii megalapítója 6 lett és érvényesítette a szinmü ben, amikor a hazai játékszint meghódította a nemzeti irodal'-mnak ? mert hiszen addig színpadjainkra alig került más darab, mint németből fordított, vagy a németet utánzó. Az ő színdarabjainak kroukra gyakorolt hatásáról ma hehéz magunknak fogalmat alkotnunk. Sajátságos az, h"gy a Shakespeare.majdnem három és fél 3zázadds színmüvei, különösen tragédiái a mai embernek sokkal keyésbé elavultaknak tűnnek fel, min./t a Moliere közel háromszázéves és a Kisfaludy Károjy százéves színpadi alkotásai. De ha belehelyezkedünk az ő korába, el tudjuk képzelni a hatá3t, melyet a száz év előtti magyar közönségre gyakorolt a z/ mikor S szinpadrcl először szo^t hozzá magyar iró a magyar életből, a magyar történetből merített képekkel, a magya w r érzés melegével, a magyar fajjtázla és a magyar humor csillogáséval, Es ne felediük e}., hogy Kisfaludynak magyar olvasó - és színházi közöns'-ge, magyar irodalmi középpontot kellett, az akkor még túlnyomóan német fővárosban teremtenie. Ez az ő teremtő munkássága együttjárt a Széchenyi munkájánál* , hogy Budából és Pestből, - amelyet ő kezdett Budapestnek nevezni, fővárost teremtsen, ök ketten hamar rátaláltak egymásra és hamar, felismerték, hogy vállvetett együttes munkásságukra mily szükség van. A z Akadémia első alakuló ülését 1830 november 17.-én még Pozsonyban tartotta, ahol a diéta együtt volt, de az eásső perotől kezdve, már 1825-ben el volt határozva, h'gy az Akadémia Pesten fog székelni, Es Pesten akkor még nem volt magyar színház, vidéki magyar színtársulatoknak kellett ide jönnie, hogy a nekik átengedett, legkevésbé kedvező előadási napokon előadják Kisfaludy Károly darabjait. Épp igy meg kellett teremteni az olvasóközönséget* az Auróra Almanach kis köteteivel sikerült Kisfaludynak 1aaaa^nkintmagyar olvasmányt csempészni be a :. németül beszélő pest-budaiaknak és az olvaaáahoz vajmi kevéssé szokott vidéki értelmiségnek kezeibe. Csak Vörösmarthy, aki már 1825-ben felrázta a namzetet Zalánjáical, a fárathatatlan Ka^zinczy, kinwk clasaicizmuaa és nyelvAjitáaa azonban ve3ztette hóditóerejét, az idősebig KMfaludy Sándor, kinek Himfy-ét már már kezdték feledni ,Kglcsey ? ki nem járt Pestre, Berzsenyi, Fáy. András és az ismeretlenül meghalt Katona Jézsef előzték meg tulajdonképpen Kisfaludyt, Itt Pesten igazán töretlen uton kellett kárnia éa Vörösmafcthy mellett az alig 24-25 éves Bajzát, Toldit - a jövő reményeit kellett társakul fogadnia, hegy valamelyes, irodalmi középpontot teremtsen. Milyen és ösztönző erőnek és főképp milyen hitnek kellett ebben a halálraszánt embernek lakoznia, hrgy elvégezze azt az alapvető munkát irodalmunkban, amelyért ma méltán soroljuk ot legnagyobbjaink közé. : Száz év előtt halt meg é3 száz év előtt lett az ujon^in meg~ alakult Tudós Társaság, vagyis Akadémia tagjává. Azt mondhatjuk, h^gy száz év óte tagfta, mert szellemééi, működik közöttünk, képmása . itt áll termünkben. Az alapon, melyet lerakott, alkotunk tovább, emlékét nemcsak . áldjuk, hanem ahhoz hivek Í3 akarunk maradni, mindenkor o /M0T/B.
