Magyar Országos Tudósító, 1930. november/3

1930-11-24 [050]

/Az Egységes Községi Polgári iárt Budai nagygyűlése. Folytatás 1./ Fabinyl Tihamér nagysikerű szavai után a választéteözönség Kozma Jenőt kivánta hallani, aki a következő szavakkal fordult választóihoz.' *. .. -r Azzal vádolnak bennünket az llenzéki oldalon - mondotta - hogy tönkretettük a városházát. Álom a harcot, szemébe nézek a vádaskcdóknak. A polgárságnak megvan az a bölcs Ítélő képessége, hogy megláisa, mi volt akkor, amikor ők voltak a hatalmon és mit alkottunk mi, amiéta városházát irányítjuk. Tudják azt hogy mit tettünk és ezért szeretnék most a mi kezünkből kiosarani a fegyvert. Uralmon voltak a tftchidiak, a kommunisták, a szocialisták, a bosszúállók, uralmpn volt miig. denki és senki sem korlátozta őket, hogy alkossanak és még^^Sp&Karat e^Isöpörte őket ugy mintha sohserc lettek volna. Most öt esztendő konszolidációs ideje után amikor ismét fejlődik a főváros, újra jelentkeznek, mert azt hiszik, hogy talán elfelejtette a polgárság már azt, hogy annakidején mit csináltak Ők. Elismerem, hogy a laladásnak még sok akadálya van , de dolgozunk és hogy dolgozni, tudjunk megalkottuk a fővárosi törvényt. Mi ánomoly polgári munkának alapjait rögzítjük meg Olyképpen, hogyra városházára a felelősségérzetét behoztuk. Hogy nem tudtunk annyit tenni, rrfint amennyit szerttünk volna, egyik oka az európai hitelkrizis. Tőkeszegény ország vagyunk, de éppen a mi kis tőkénkre vigyázni kell és ha deficites költség, vetés mellett munkanélküli s&gélyt adnának ez még a megmaradt filléreket is kivenné a zsebekéből, A világkrlzi3 akadslyaifmost a választások sorén/a mi terhünkre akrják Írni. lágyon is átlátszó kórtesfcgás ez. Éppen olyan átlátszó, mint az hogy a Községi Takarékpénztárat mint a Saját alkotásukat akarják odaállítani, holott annakidején mint minden célravezető ügyet elleneztek csak azért mert nem ők csinálták. Nem engedem, hogy azok, akik ennek az intézménynek létesítését minden eszközzel gátolni akarXták, most maguknak vindikálják azt az érdemet, hogy ez az intézményjelsőnek hofcta he az olcsó külföldi £Skét és a főváros pénzügyiéinek lebonyolítási és szabály záei kérdéseit is éppen könnyebb mozgásánál fogva elősegíti. - A polgárság hiteleilátása tekintetében fontos tevékenységünk volt, hogy kisipari hitelszövetkezetet igenjerőden dotáltuk- Kállay Miklós államtitkár is erősen doltálta a kisiparnak ezt akivánságát. Leépítettünk igen sok üzemet, amely a magángazdálkodással konkurrált. Rendbehoztuk a közlekedést, az utakat, a kórházakat, sokat tettünk szociális téren, a gázmüveket és a villanyszolgáltatást is rendbehoztuk. Nagy beruházási programmot készítettünk és az erre biztosított kölcsönből már munkában van a vizmüvei-c rekonstrukciója. Ha valaki azt mondja, hogya városházán nem történt semmi, azt Kell a szemébe vágni, hogy nem mond igazat* /Taps,/ Sok történt a polgárság érdekében és még többnek kell történnie. Itt van az Idegenforgalom fejlesztése, Hallatlan kincs van a birtokunkban, Buda gyógyforrásai, amelyek nincsenek kihasználva. Eddig nem vették komolyan Budapes-fürdóvárost, pedig meg kell állapítani, hogy a fővárosnak ez egyik legfontosabb problémája. Olyan radioaktív forrásaink vannak, mint sehol a világon és Itt a főváros kellős közepén van ez. Orvosainknak is skkal behatóbban kellene ezzel a problémával foglalkozni. — Aki Budapest utcáin jár, egy nagy plakáterdőn halad keresztül, Nem csodálom, ha ebben a plakáterdőben a közönség eltéved. Hamis jelzőtáblákat láthat minden sarkon, amelyek szakadékokba vezetnek. A. vörös bacilus újra be akarja magát lopni a főváros szervezetébe, amely talán nem mindig vörös sziciben lehet, ebédjegyek alakjában Í3 megjelenik, mert a$jzociáldemokraták ráütik bélyegzőjüket, de amelyek a polgárság pénzéből erednek. Szakadékok vannak, amelyekbe egyszer már belebuktunk. Ebben a szakadékban ott látjuk a forradalom áldozatait, a kommunizmus vértanúit. Vigyázni kell, hogy ez a bacilus ne fetőzze meg ismét Budapest polgárságát, mert ez egy ujabb lázrohamot nem bir el. /Folyt,köv,/